A Népszabadság cikke szerint a tandíjról szóló terveket azért tartják titokban, hogy ne lehessen lobbizni ellenük még a kihirdetésük előtt. A koalíciós egyeztetéseken ugyanakkor a tandíj mellett már téma volt az ingatlan- és a nyereségadó is.
A tandíj esetében kétféle megoldás merült fel: vagy a tanulmányi eredménytől függően differenciálnák az összeget, amelyet részben akár utólag is be lehetne fizetni az első keresetekből, vagy mindenki számára egységes tandíjat vezetnének be. Ez utóbbi összege havi 8-10 ezer forint lehetne, de szociális alapon járhatna mentesség.
Utólag fizetett tandíj?
Az oktatási minisztérium nem tervezi tandíj bevezetését, de megfontolandónak tartja az úgynevezett utólagos képzési hozzájárulást – mondta a minisztérium helyettes államtitkára szerdán.
Stark Antal az egyetemek gazdasági főigazgatói kollégiumának ülésén kifejtette: ez úgy működne, hogy amikor a volt hallgatók jövedelme elér egy bizonyos szintet, elkezdenék visszatéríteni a képzési költségeiket. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette, hogy ezek egyelőre elgondolások, amelyeket az oktatási tárca beépítene a kormányprogramba.
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke felháborítónak nevezte, hogy a tárca hivatalos úton nem kereste meg őket. Hangsúlyozta: nem támogatnak semmiféle törekvést, amely a hallgatókat utólagosan sújtaná, vagy csökkentené a felsőoktatáshoz jutás esélyét.
Fidesz: megdöbbentő és felháborító az OM elképzelése
A Fidesz szerint megdöbbentő és felháborító, hogy alig néhány héttel a választások után a tandíjfizetés formájáról, nagyságáról nyilatkoznak az Oktatási Minisztérium egyes vezetői, miközben a voksolást megelőzően az MSZP és az SZDSZ politikusai több alkalommal is tagadták, hogy a tandíj bevezetésére készülnének – közölte Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője.
A Fidesz álláspontja szerint elfogadhatatlan és tisztességtelen, hogy miközben a felsőoktatásba készülő fiatalok érettségiznek, felvételiznek, Gyurcsány Ferenc kormánya a hátuk mögött, megkérdezésük nélkül a tandíj valamilyen formájának bevezetésére készül – írta állásfoglalásában a Fidesz oktatási műhelyének vezetője. Sió László felidézte, hogy a polgári kormány 1998-ban eltörölte az általános tandíj-kötelezettséget, s kormányzásának időszakában, 1998-2002 között jelentősen emelte az államilag finanszírozott képzésben résztvevő fiatalok számát. „Álláspontunk változatlan: indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartjuk a tandíj, illetve az utólagos képzési hozzájárulás bevezetését„ – szögezte le a szakpolitikus.
Hozzátette: az elmúlt három évben a kormány folyamatosan csökkentette a teljes értékű, egyetemi, főiskolai diplomával záruló ingyenes képzések keretszámát. Három év alatt 15 ezer fiatalt kényszerítettek arra, hogy költségtérítést fizessenek, amennyiben tanulni szeretnének. Többek között ennek következménye, hogy az elmúlt két év során drámai mértékben, összességében több mint 20 százalékkal csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákok száma – írta.
Nyugdíj: korhatáremelés, 13. havi ellátás eltörlése
A CEMI gazdaságelemző a Magyar Nemzet szerint azt javasolja, hogy a férfiak korhatárát 2011-ig fokozatosan 65 évre kellene növelni, míg a nõknél ezt a szintet 2015- re kellene elérni. A javaslat szerint fokozni kellene a korai nyugdíjba vonulás szankcióit is, ami azt jelenti, hogy lényegesen nagyobb mértékben csökkentenék az ellátmányát annak, aki idõ elõtt megy nyugdíjba. Szigorítanák a rokkantosítás rendszerét is, mondván: rengeteg az indokolatlan „leszázalékolás”. Eltörölnék a 13. havi ellátmányt a jövõben nyugdíjba vonulóknál, a többieknél pedig beépítenék azt az alapnyugdíjba. Noha a járulékok növelését nem tartják célszerûnek, de a 2007-re és 2009-re tervezett további 1-1 százalékpontos járulékcsökkentést visszavonnák.
(nol.hu, Magyar Nemzet, mno.hu)
Barcelona
A Real Madridnál ezt mondták a Barca pofára eséséről
