Úgy tudjuk, a leépítéseket a kormányzati kommunikáció nem az elmúlt években egyre nagyobb mértéket öltő központi túlköltekezéssel, hanem a „közszférában meglévő párhuzamosságok megszüntetésével” és a „16 éve elmaradt államreformmal” kívánja megindokolni a lakosság felé. Lapunk értesülése szerint az önkormányzati választásokig csupán a következő egy évre vonatkozó elbocsátások lesznek ismertek, amelynek két oka van.
Egyrészt a népszerűtlen intézkedések befolyásolhatják a választásokat, másrészt az Európai Bizottság részére hazánknak szeptember elsejéig hiteles intézkedési csomagot kell elkészítenie arra vonatkozólag, hogyan kívánja leszorítani az EU 25 tagállamában legmagasabbnak számító magyar államháztartási hiányt. Az elbocsátások idei megkezdését vetíti előre az is, hogy Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa múlt héten már bejelentette: Gyurcsány Ferenctől és Veres Jánostól határozott ígéretet kapott, hogy Magyarország szeptemberre az uniós elvárásoknak megfelelő, módosított konvergenciaprogramot nyújt be, amelyben azonnali kiigazításokat indít el.
A pénzügyminiszter egyébként a múlt hét végén már elismerte: átfogó reformokról hoznak döntést az egészségügy, az államigazgatás, az önkormányzati szabályozás és az oktatás terén.
A hiteles hiánycsökkentés és ezen belül a túlburjánzó államigazgatás visszafogása most már azért is elkerülhetetlen, mert az utóbbi két évben kommunikált „karcsúsítás” a gyakorlatban nem valósult meg: az állami alkalmazottak létszáma évek óta 800 ezer fő körül ingadozik, s a 2004–2005-ben végrehajtott létszámleépítések csupán a megelőző két év létszámnövekedését enyhítették. Az elbocsátásokhoz köthető költségek miatt a leépítések az idén még várhatóan nem jelentenek érdemi megtakarítást az államkassza számára, már csak azért sem, mert a térségben évek óta hazánkban a legmagasabb az állami adminisztrációban dolgozók átlagos fizetése.
origo.hu
Nagykanizsa híres a vicces kocsmanevekről, hallott már a Tanácsházáról?
