Hivatalos adatok szerint 50, a szervezők becslése szerint 100 ezer ember vonult az utcára Podgoricában a péntekre virradó éjjelen, hogy a vasárnapi népszavazás előtt Montenegró elszakadása mellett tüntessenek az egyelőre a szerb-montenegrói államközösséghez tartozó, 620 ezer fős állam fővárosában.
A hagyományos montenegrói dalokat éneklő tömegeket az erkélyeikre a királyi Montenegró arany-vörös színű lobogóit tűző polgárok buzdították támogatásukról Podgoricában. A tüntetés helyszínén még a fákra is a régi, királyi lobogókat tűzték fel.
Nemcsak a fővárosban, hanem a köztársaság számos városában demonstráltak a Belgrádtól való elszakadás mellett a két állam szétválásának hívei.
Jóval kevesebben voltak kedden a szerb-montenegrói államszövetség fenntartásának hívei, akik Podgoricában 15-20 ezer embert tudtak mozgósítani. Predrag Bulatovics, az államszövetség fennmaradását támogatók táborának vezetője kijelentette: a népszavazás eredményes lebonyolítása már önmagában is olyan esemény lesz, melyhez a montenegróiak „gratulálhatnak egymásnak”, függetlenül a voksolás kimenetelétől.
Eljött a pillanat
Montenegró történelmi vizsgán teheti le érettségijét – fogalmazott Milo Djukanovics miniszterelnök, a kis köztársaság Szerbiától való elszakadásának harcos támogatója. – Eljött a pillanat, hogy Montenegró elnyerje függetlenségét – jelentette ki Djukanovics, aki Filip Vujanovics montenegrói elnök kíséretében buzdította híveit, figyelmeztetve őket a történelmi pillanat által rájuk rótt feladat súlyára, felelősségére.
A vasárnapi, ügydöntő népszavazásra az Európai Unió előírásai keretében kerül sor. Ahhoz, hogy lényegében a nyugati hatalmak is elismerjék Montenegró elszakadását, a részvétel meg kell hogy haladja az 50, a két ország szétválása melletti szavazatok aránya pedig az 55 százalékot. A függetlenséget pártolók aránya a montenegrói közvéleménykutató intézetek adatai szerint 56 százalék. Bár az uniós ajánlás csak 55 százalékos igen szavazat esetén ismerné el a két ország elszakadását, Podgorica kormánya kilátásba helyezte, hogy 50 százalék feletti voks esetén bejelentik a két állam szétválását.
Az utolsó tagköztársaság
A titói Jugoszlávia hat köztársaságából egyedül Montenegró őrizte meg államközösségi kapcsolatait Szerbiával a (többnyire szerb etnikai tisztogatások és tömeggyilkosságok által fémjelzett – a szerk), véres polgárháborúk 1990-es kirobbanása óta.
Jelenleg a két ország uniója alkotja a szerb-montenegrói államot. A két nép kultúrája, vallása szoros összekötő szálakat jelent, ezért az elszakadást többségében támogató montenegróiak megosztottak a különválás kérdését illetően. A brit közszolgálati médium rámutat: ha Montenegró elszakad, az határkő lehet a Balkán történetében, s az egykori Jugoszlávia széthullásának legutolsó felvonását jelenti.
Az 1878-ban függetlenné vált Montenegró 1918-ban csatlakozott a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. 1992-ben egy népszavazás még a Szerbiával való államszövetség fenntartása mellett döntött, egy 2003-as egyezmény viszont lehetővé tette a 2006-os, kiválásról szóló referendumot. A közel 14 ezer négyzetkilométeres montenegrói köztársaság a szerb-montenegrói állam területének több mint egyhatoda. Kiválásával Szerbia elveszíti tengeri kijáratát is. Montenegró elszakadásával különös maradékállam jöhet létre, ugyanis a Vajdaság és a jelenleg jórészt ENSZ-ellenőrzés alatt álló Koszovó a volt szövetségi köztársaság egykor autonóm területei.
b92.net, BBC, tsr.ch, ATS
