Bányanyitást tervez az olasz Gruppo Minerali vállalat a Gyergyóditró közelében fekvő, üveg- és kerámiagyártás alapanyagául szolgáló szienitben gazdag Újhavason. Rocco Mazzatura, a cég projektmenedzserének elmondása szerint a romániai geológusok szakkönyveiből értesültek a mérések szerint 18 millió tonna – bizonyítottan kitermelhető – ásvány létezéséről. Bardocz Ferenc, Ditró polgármestere, miután Olaszországban saját szemével győződött meg a cég által létesített bányák környezetbarát voltáról, támogatja a hatmillió eurós befektetést. Az elöljáró, aki a község gazdasági fellendülését reméli a beruházástól, a helység lakosainak szétosztott szórólapokon ismerteti az ásvány kitermelésének és szállításának körülményeit, emellett CD-n és DVD-n rögzített képekkel és filmekkel Mazzatura is igyekszik meggyőzni a környékbelieket a kitermelés ártalmatlanságáról.
A ditrói lakosok ennek ellenére tiltakoznak a szienitbánya megnyitása ellen: többen radioaktív sugárzástól tartanak, mások turisztikai beruházásaikat féltik, míg a helyi méhész- és vadászegyesület a robbantások zaja elől elmenekülő vadállományért aggódik. Ha sugárzó anyag kerül a felszínre, holdbéli tájjá silányul az egész környék – hangzott el a múlt héten szervezett lakossági gyűlésen. A megbeszélés végén a jelenlévők két memorandumot fogadtak el, melyekben egyrészt kérik a csíkszeredai környezetvédelmi hivatalt, hogy ne adja meg a cég számára a kért környezetvédelmi engedélyt, másrészt sürgetik a bányanyitás kérdésével kapcsolatos helyi népszavazás kiírását. Az engedély megtagadását illető kérésük indoklásában a gyűlés résztvevői nagy hangsúlyt fektetnek a radioaktivitás kérdésére: „Tudományos munkák bizonyítják, hogy az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete is, radioaktív uránt, tóriumot és káliumot tartalmaz” – olvasható az erdely.ma honlapon a Krónika nyomán.
Az RMDSZ mint regionális párt?
Romániában is alkalmazható a Spanyolországban működő katalán autonómiamodell – jelentette ki Frunda György, RMDSZ-es szenátor a hét végén Marosvásárhelyen tartott autonómiakonferencián.
Az integráció során egy nagy közös entitást alkotunk, míg az autonómia megvalósításával „kis egészeket” hozunk létre, akár helyi önkormányzatról, akár a kisebbségek kulturális autonómiájáról van szó – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, hozzátéve: „a közös Európa egyben mozaik Európa”. A konferencián szóba kerülő kisebbségi törvénytervezet kapcsán kijelentette: e jogszabályt illetően a román koalíciós partnerek úgy viselkednek, mint „egy frusztrált adós”, akinek nem sikerül visszaadnia tartozását.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke úgy véli, a román állam a külügyminisztérium kisebbségi szakértőit arra használja, hogy általuk a kisebbségi kérdést érintő aggályokat külföldön eloszlassa. Mint mondta: a meghatározó romániai pártok szakértők hiányában semmit nem tudnak arról, hogy a kisebbségvédelem terén milyen nemzetközi normák érvényesülnek Európában. Hozzátette: a kialakuló regionalizmushoz alkalmazkodva, szerinte az RMDSZ-nek a jövőben egy erős regionális párttá kellene alakulnia – foglalja össze az eseményeket a Szabadság és az Új Magyar Szó.
Szülőföldjükön helyezkednek el a Sapientia végzősei
Már a második évfolyam ballagott hétvégén a Sapientia Egyetem csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Az eddigi ismeretek szerint szülőföldjükön és többnyire a szakterületükön jutottak munkához a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem végzősei. Az EMTE volt diákjai közül csupán ketten dolgoznak jelenleg külföldön, s ők is csak ideiglenesen. Az egyetem ezzel teljesítette eredeti célkitűzését – mondta Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja. A Sapientia csíki végzősei az E-meló és a Hargita Megyei Munkaerőképző és -elhelyező ügynökség szervezésében tartott állásbörzén már a záróvizsga előtt tájékozódhattak a munkakínálatról. Jelenleg úgy tűnik, a román szakos tanárok iránt legnagyobb a kereslet – írja az Új Magyar Szó.
A Pro Probitate – A helytállásért díj idén Takács Andrásé
A magyar nemzeti közösség felemelkedése érdekében végzett több évtizedes népművészeti, tudományos és alkotó munkásságáért Takács András kapta a Pro Probitate – A helytállásért díjat vasárnap Komáromban. Nevéhez fűződik az első szlovákiai magyar táncegyüttes megalakítása, de részt vett több fesztivál indításában és intézmény alapításában is, amellett, hogy egész felvidéket bejárva összegyűjtötte és lefilmezte a néptáncokat.
Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője ünnepi beszédében kiemelte: tizenkét évvel ezelőtt, amikor a magyar parlamenti képviselők megalapították a díjat, gróf Esterházy János előtt tisztelegtek. Mint mondta: akkor bíztak benne, hogy a szlovák nép is fel- és egyben elismeri a kiváló felvidéki magyar politikus érdemeit, aki miközben a magyarok érdekeit védte, soha nem sértette meg más nemzetek jogait. Hozzátette: az MKP mindent megtesz Esterházy emberi és politikai rehabilitációjának érdekében, a párt továbbá az ő méltó utódaként a kollektív bűnösség elve alapján ártatlanul meghurcolt többi magyar erkölcsi megkövetéséért is küzdeni fog – számol be a Szabad Újság.
Népdalkör-találkozó Palicson
Palicson tartották az első Kárpát-medencei Népdalkör-találkozót a hét végén, amelyen huszonnégy Magyarországról, Szlovéniából és Vajdaságból érkező kórus vett részt. Puha Gábor, a találkozó szervezőbizottságának elnöke elmondta: az erdélyi Seprődi János Kárpát-medencei Magyar Kórusszövetség mintegy 600 tagjának találkozóját szerették volna megszervezni Palicson, de a drága vízum miatt az erdélyiek és a felvidékiek is lemondták a szereplést.
Vitéz Károly, a palicsi Abbázia Kultúrkör elnöke szerint a palicsi magyarság szétesett kéveként létezik, ezért a közösség összetartása érdekében egyre több kulturális rendezvény szervezésére van szükség, amellyel egyben a turizmust is fejlesztenék. Hozzátette: a fürdőváros a népművészeti értékek bemutatása mellett a jövőben a kongresszusszervezés, illetve a sport területén is biztosítana lehetőségeket az érdeklődőknek – tájékoztat a Magyar Szó.
Mini-vízerőmű épült Kárpátalján
A napokban nyitott meg Kárpátalja Rahói járásának Bilin településén Ukrajna első mini-vízerőműje, amely belföldi befektetők támogatásával és a legkorszerűbb technika felhasználásával épült. Kárpátalja évi energiaigénye 1,8 milliárd kilowatt/óra, ebből a tíz embert foglalkoztató mini-vízerőmű mostantól 600 kilowatt/óra energiát termel meg, amellyel Bilint és a környező településeket látja el – adja hírül a Kárpátinfo.
origo.hu
Egy speciálisan átalakított autót kapott a súlyosan megsérült balettművész
