Alkotmányos kételyek az adótörvények módosítása kapcsán

Az adótörvények módosítása kapcsán alkotmányos aggályok is felmerülnek az alkotmányjogász szerint. Kétséges lehet például az evakulcs tervezett, 10 százalékpontos emelése, de jogbiztonság alkotmányos követelménye felvetődhet a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is.

Az adórendszerben tett jelentősebb változtatásokat rendszerint az év végéhez, vagyis a következő adóév kezdetéhez igazítják a jogalkotók. Mindenképpen tisztább lenne a kép, ha az ilyen mélységű módosításokat január 1-jéhez kötnék.

A generális, év végi adómódosítások előtt az államháztartási törvényben meghatározott 45 napot tartja az Országgyűlés, ennek megfelelően a ma benyújtandó jogszabály- és törvénymódosító tervezeteket legkésőbb július 15-én kellene kihirdetni, hogy a szeptember 1-jére tervezett módosításokhoz (áfa, jövedéki adó, kamatadó, egészségbiztosítási járulék, természetbeli juttatások adója) alkalmazkodhassanak a gazdálkodók, a magánszemélyek és az államigazgatás.

A Napi Gazdaság által megkérdezett alkotmányjogász szerint az evakulcs tervezett, 10 százalékpontos emelése kétséges lehet, hiszen az év elején az adónemet választó vállalkozók adott üzleti tervük mellett választották a 15 százalékos adómértékkel működtetett evát, aminek októberi emeléséhez aligha illeszthetik megfelelő mozgástér mellett tevékenységüket, ráadásul az evakörből nem lehet év közben kilépni.

A jogbiztonság alkotmányos követelménye felvetődhet a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is, amennyiben a konkrét tervezetben nem fogalmaz kellő precizitással a jogalkotó, vagyis nem adja meg például objektíven a „házipénztár napi záróegyenlegének üzletileg elvárható” mértékét. Amennyiben ennek meghatározását a későbbiekben az adóhatóság kompetenciájába utalná a jogszabály, vagyis utólag válna vitathatóvá az adózó jogkövető magatartása, az alkotmányellenes lenne.

A társaságok elvárt minimumadójával kapcsolatban többek között az uniós joggal való összeegyeztethetőség kérdése is fevetődik. A 10, illetve 16 százalékos adó alapja ugyanis a teljes bevételnek az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett részének 2 százaléka. Ez mindössze annyiban különbözik a helyi iparűzési adó (hipa) alapjától, hogy ez utóbbi csak az árbevételre vonatkozik, vagyis a kamat- és jogdíjbevételekre nem.

A szaktárca a lehető legalaposabb jogi átvilágítás alá helyezte a kiigazító csomagot, így alkotmányossági aggályoktól nem tartanak.

(Forrás: Napi Gazdaság)