Egyeztetés nélkül került ki a kormány új oktatási programja

Miközben a pedagógus érdekvédő szervezet vezetője, Kerpen Gábor „sajtóhírek megerősítését” várta, a kormány nyilvánosságra hozta 163 pontos, négy évre szóló oktatási cselekvési tervét. A tervezetből kiderül: beteljesedik mindaz, amitől a szakszervezet és az ellenzék tartott.

Sem az ellenzék erőteljes támadása, sem a tárgyalások megkezdését eddig eredménytelenül sürgető pedagógus érdekvédelmi szervezet ellenállása nem befolyásolta az oktatási tárcát programja megalkotásában – legalábbis ez derül ki a 163 pontos, négy évre szóló oktatási cselekvési tervből, mely ma került nyilvánosságra.

Az általános iskola első három évében továbbra is csak a szülő beleegyezésével lehet majd buktatni, s az eddiginél jóval nehezebb lesz „enyhe értelmi fogyatékossá” minősíteni az iskolaérett gyerekeket – áll a dokumentumban, mely hangsúlyt helyez az úgynevezett Utolsó Padból program folytatására.

2008. szeptember 1-től megszűnik a nyolc évfolyamos gimnázium, s négy, hat vagy tizenkét évfolyamos intézményként működhet tovább. A pedagógusok kötelező óraszámát 2007. szeptember 1-től 20-ról 22-re növelnék, az alkalmazási feltételek 2010-től bővülnének a számítógép alkalmazási ismeretekkel. 2010-re a hitéleti képzés kivételével megszüntetnék a garantált létszámkeretet, s az ahhoz kapcsolódó garantált költségvetési támogatást.

A pedagógusképzés reformjával a bolognai folyamat részeként 2011-től a kibocsátott friss diplomások száma 40 százalékra csökken. A nem pedagógiai munkát végző iskolai alkalmazottak kötelező közalkalmazotti foglalkoztatására vonatkozó előírásokat meg kell szüntetni.

Elment egymás mellett a program és az érdekvédelem

Mint az Info Rádió is jelezte: óvodától egyetemig számos ponton eltér az MSZP választási ígérethalmaza és a most bemutatott kormányprogram oktatási fejezete. Az ígéretekben nem szerepelt az alsó tagozatok esetleges bezárása, az utólagos képzési hozzájárulásnak nevezett tandíj, a nyolcosztályos gimnáziumok megreformálása. Ígértek viszont óvodaépítést, kistérségi tanuszodát és hallgatói szociális rendszert. A kampányban nem esett szó a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséről, s végképp nem beszéltek a tanárok elbocsátásáról és a pedagógusok kötelező óraszámának megemeléséről. A választási ígéretek és a kormányprogram legmarkánsabb különbsége a felsőoktatás témakörében fedezhető fel. A választási programban azt ígérte az MSZP, hogy 175 milliárd forintot fordít a felsőoktatás külső-belső megújítására. A kormányprogramban nincs összeg, van viszont tandíj – a kormány szóhasználatával utólagos képzési hozzájárulás –, ami a választási programban még a sorok között sem található meg.

A program ismertetésének idején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonnali tárgyalást kezdeményezett az új oktatási miniszterrel a kormányprogram közoktatást érintő pontjairól. Kerpen Gábor elnök pénteken Budapesten újságírók előtt elmondta: várták azoknak sajtóban elterjedt információknak a megerősítését vagy cáfolatát, „amelyek a kötelező óraszámok emeléséről, a nyolc évfolyamos gimnáziumok leépítéséről szólnak”. Az időközben mindezeket a tényeket megerősítve nyilvánosságra került programot ugyanis nem egyeztették az érdekvédelmi szervezettel.

Az érdekvédő kifogásolta azt is, hogy sajtóhírek szerint az államreform-bizottság vezetője a korábbi pénzügyminiszter, Draskovics Tibor lesz, aki egy 2004. júliusi, polgármesterekhez intézett levelében óraszámemelésről beszélt. Kerpen Gábor kifejtette: amíg nincs reprezentatív felmérés a pedagógusok valós terheléséről, addig nem lehet tárgyalni az óraszámemelésről, utána pedig véleményük szerint „okafogyottá válik”. Mint mondta, a felmérésnek még idén el kell készülnie, ugyanakkor tapasztalataik szerint a pedagógusok már most többet dolgoznak heti 40 óránál.

A szakszervezeti vezető szerint a kormányprogram azt sugallja, hogy a kistelepülések iskoláiban az oktatás színvonala nem garantált. Oktatáskutatók felmérésére hivatkozva kijelentette: ez nem igaz. Ha a kormány a színvonalat gyengének tartja, itt az ideje, hogy megerősítse – jelentette ki, hozzátéve: a kormányprogramban sajnálatos módon nem szerepel sem a kistelepülési iskolák fenntartásának, sem az esetleg ezt néhány településen kiváltó, háztól-házig iskolabuszoztatásnak a garanciája.

Tisztességtelen reform?

Pokorni Zoltán korábban tisztességtelennek nevezte mindazt, ami a kormány oktatási reformjáról kiszivárgott. A Fidesz alelnöke is úgy vélte: éppen az ellenkezője történik annak, amit a koalíciós pártok a kampányban hirdettek és vitatta, hogy túl sok lenne az iskola, a tanár és a diplomás. Nem igaz, hogy a magyar pedagógusok túl keveset dolgoznak, a gyerekekkel töltött idő nálunk ugyanis ugyanannyi, mint az OECD-átlag – emelte ki a Fidesz oktatáspolitikusa.

InfoRádió, Magyar Rádió, MNO