Ellehetetlenítik az önkéntes pénztárakat

Az adótörvény-tervezetben tulajdonképpen az a legnagyobb meglepetés, hogy a jogalkotók a jelenleg hatályos törvény több pontját is érintetlenül hagyták. Miközben ugyanis az önkéntes pénztári befizetések töredékét teljesítheti majd adómentesen a munkaadó, a béren kívüli juttatások esetében a mostani szisztéma nem változik.

Az évi 400 ezer forintos korlát vonatkozik az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári befizetésre, és például (szigorodó szabályozással) az üdülési csekk, nethasználati térítés, ruhapénz- és bérletjuttatásra együttesen. (Nem tévedés, bármennyire inkoherens, ez a passzus így maradt bent.) A tandíjtámogatás beharangozott eltörlése elmaradt, és a számítógép beszerzésére is érvényesíthető maradhat az évi 60 ezer forint. Elvérzett viszont a szellemi tevékenység adókedvezménye, miközben az őstermelőknél (a 100 ezer forintos korlát meghagyása mellett) jövedelmi feltételt is meghatároztak. Az az őstermelő érvényesíti maradéktalanul az adókedvezményt, akinek az éves jövedelme hatmillió forint alatti.

Bolvári László, az egészségpénztárak szövetségének elnöke szerint azzal, hogy az igazi egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, egészségnyereséget jelentő szolgáltatások, a sport, rekreáció, egészségkúrák (ezek az „életmódjavító” szolgáltatások) támogatása megszűnik, a kasszák valóban tipikus betegsegélyezőkké válnak. A most parlament elé kerülő törvényjavaslatok (az előbbi mellett az adószigorítás és a felszámítható költség korlátozása) Bolvári szerint valóban szó szerint ellehetetlenítik a pénztárak működését, ami a tagok körében tovább növeli a bizonytalanságot és bizalomvesztéssel jár.

(napi.hu)