„Koncepciózus” magatartással vádolják a Legfőbb Ügyészséget

Az ügyészség minősítgetésétől sem riadt vissza a Gyurcsány Ferenc cégét képviselő jogi képviselő az Altus-per mai tárgyalásán a Somogy Megyei Bíróságon, amely iratismertetéssel kezdődött. Az ügyészség azért indított polgári pert a miniszterelnök vállalkozása ellen, mivel álláspontjuk szerint az Altus 1995-ben színlelt ajándékozási szerződéssel, jó erkölcsbe ütköző módon jutott hozzá egy közel százmillió forintos beruházáshoz a Szalay utcában.

A legjobb védekezés a támadás jegyében az első rendű alperes Altus Rt. jogi képviselője „koncepciózus” magatartással vádolta meg a felperes Legfőbb Ügyészséget (LÜ), amiért a vádhatóság áprilisban jó erkölcsbe ütközőnek minősítette a Szalay utca 4. szám alatti képviselői klub bérléséről szóló szerződést. Gyurcsány cégének jogi képviselője szerint az ügyészség „fölállított egy koncepciót, ehhez próbálta igazítani a tényállást”. A jogi képviselő emlékeztetett, a felperes 2004-ben még nem talált semmilyen bűncselekményre utaló körülményt a Szalay utcai ingatlan földszinti helyiségeinek bérleti szerződésével kapcsolatban.

Az LÜ jogi képviselője visszautasította, hogy az ügyészségnek koncepciója lenne, és kikérte magának a minősítgetést. Hozzátette, a per egy jogi vitáról szól, amelyben majd a bíróság igazságot tesz, de ha az ügyészség keresete teljesen megalapozatlan lett volna, akkor azt a bíróság napirendre sem vette volna.

Emlékezetes, az LÜ még áprilisban indított polgári pert az Altus Rt. ellen szerződés érvénytelensége miatt, mert véleményük szerint a kormányfő cége 1995-ben törvénysértés útján, az állam kárára gazdagodott, amikor egy állami cég ésszerű gazdasági indok nélkül felújította az Altus tulajdonában lévő, Szalay utca 4. szám alatti képviselői klubot.

Az Altus Rt. 1995. január 12-én egy adásvételi szerződéssel jutott hozzá a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kezelésében lévő, Szalay utca 4. szám alatti ingatlan földszinti részéhez, majd három hónappal később a MeH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. visszabérelte azt az Altustól, sőt saját költségén fel is újította a klubot. A bérleti szerződésben rögzítették: tíz év elteltével úgy tekintik, a kft. a beruházás értékét lelakta, és az átalakítva adja vissza a helyiségeket az Altusnak a beépített bútorokkal, használati eszközökkel együtt; tehát a beruházás eredménye ellenszolgáltatás nélkül marad a bérbeadó tulajdonában.
A Gyurcsány-cég védője a tárgyaláson azt állította, a képviselői klub felújítására fordított 97,5 millió forintból tízmilliót az első rendű alperes Altus fizetett, a fennmaradó összegből pedig 41 millió forint úgynevezett mobilia volt, vagyis mozdítható érték, amellyel később a tulajdonos Altus és a bérlő közlönykiadó elszámolt. Az elszámolásra azért volt szükség, mert bizonyos mobiliákat ésszerűtlen lett volna a bérlőnek elvinnie. Ez a 41 millió forint értékű mobilia az ügyvéd álláspontja szerint nem okozott kárt az állami cégnek. (A fennmaradó 50 millió forint értékű beruházásról nem beszélt.)

A per másodrendű alperese a Közlöny- és Lapkiadó Kft. jogutódja, a Humán-Jövő 2000 Kht., amelynek védője kijelentette, nem a képviselői klub mostani állapota az irányadó, ezért perbe kellene állítani a jogelőd céget, enélkül ugyanis érdemi döntés nem születhet.

Az Altus viszontkeresetet nyújtott be, amelyben azt kérték, a felperes tárja föl a per alapjául szolgáló állítások bizonyítékait. Ezért a bíróság felszólította a felperest, hogy 15 napon belül terjessze elő bizonyítási indítványát a bérleti szerződés színlelt voltáról, illetve annak jó erkölcsbe ütközéséről.
A következő tárgyalást szeptember 20-ra tűzte ki Gyöngyösiné Antók Éva bírónő.