Letette az esküt Gyurcsány Ferenc és kormánya

206-an nyomták meg az igen gombot a parlamentben a kormányra és annak programjára, így hivatalosan is megalakulhatott az új kabinet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és kormányának tagjai letette az esküt. A reggel óta folyó ülésen a kormányprogramról vitáztak a képviselők.

MNO
2006. 06. 09. 10:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Immár hivatalosan is Gyurcsány Ferenc az új miniszterelnök, miután a parlamentben többséget kapott a kormányprogram és az új kormány. 206-an igennel, 159-en nemmel szavaztak, tartózkodás nem volt, viszont 21 képviselő nem vett részt a voksoláson.
Az eskü után rövid szünetet tartott az országgyűlés: ezalatt Sólyom László köztársasági elnök hivatalosan is átvette a kormány tagjaira vonatkozó, egyébként már egy hete ismert javaslatokat, és aláírták a kinevezéseket. A szünet után a miniszterek is letették az esküt a teljes ülés előtt.

Miniszterek:

Göncz Kinga – külügyminiszter
Lamperth Mónika – önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Molnár Lajos – egészségügyi miniszter
Gráf József – földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Kóka János – gazdasági és közlekedési miniszter
Szekeres Imre – honvédelmi miniszter
Petrétei József – igazságügyi és rendészeti miniszter
Persányi Miklós – környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Szilvásy György – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Hiller István – oktatási és kulturális miniszter
Veres János – pénzügyminiszter
Kiss Péter – szociális és munkaügyi miniszter

A parlament a jövő héten nem ülésezik, hiszen az új kormány napokon belül benyújtandó első törvényjavaslatait előbb a bizottságoknak kell megtárgyalniuk – így a várhatóan július végéig tartó országgyűlési nagyüzem e hó 19-étől kezdődik..

Vita a kormányprogramról

A képviselők a tegnapi és a mai ülésnapon a kormányprogramról vitáztak, a vita lezárása után szavaztak a kormányprogramról.

Hiller István (MSZP) a mai ülésen azt mondta: a kormányprogram egységben láttatja az oktatási ágakat. Szerinte az oktatási és kulturális tárca eminens célja kell, hogy legyen a nemzeti identitás őrzése és modernizálása. Fontosnak nevezte, hogy a közoktatásban megszerzett biztos tudásalapra építsék a diákok közép- és felsőoktatási képzését. Felhívta a figyelmet a szakági képzések egyensúlyára és a hallgatói létszám emelkedésére. Álláspontja szerint a 2001-2002-es, mintegy 381 ezer fős hallgató létszámot lehetne viszonyítási számként kezelni. (Elmondta, hogy ebben a tanévben mintegy 424 ezren tanulnak a felsőoktatásban.)

Németh Zsolt (Fidesz) semmitmondó, alibi programnak nevezte a kormányprogram külpolitikai fejezetét. Szerinte az új külügyminiszter megnevezése a külkapcsolatok leértékelése, sérti a nemzeti érdekeket, valamint megelőlegezi a kormányfő „kézi vezérléses ambícióit” a külpolitika terén. A kormányprogram nem nevez meg az európai felzárkózás terén prioritásokat, és azt az illúziót sulykolja, hogy külföldi missziós hadműveletekkel megspórolható a haderőreform – mondta. Szerinte a program megelőlegezi a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetését.

Fodor Gábor (SZDSZ) leszögezte: a kormány letette a voksát a rendszerváltás alkotmányának megvédése és fejlesztése mellett. Fontosnak nevezte, hogy szerepel a programban a parlament és az önkormányzati testületek számának csökkentése, valamint a pártfinanszírozás rendezése és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása.

Latorcai János (KDNP) szerint köszönő viszonyban sincs a kormányprogram a választási ígéretekkel. Kifogásolta, hogy nem hozták nyilvánosságra a gazdaság és a költségvetés állapotára vonatkozó adatokat. Azt mondta, hogy a megszorítások a bérből és fizetésből élőket érintik majd.

Csáky András (MDF) arról beszélt, hogy az egészségügyi források 40 százaléka Budapestre koncentrálódik, emiatt bizonyos vidéki intézmények aránytalanul fejletlenek a fővárosiakhoz képest. Az MDF szeretné, ha ezen változtatnának. Ugyanakkor a párt attól tart, hogy a helyzet nem javul majd, mert a fővárosnak és az egészségügyi tárcának is most már liberális vezetői vannak.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) szerint az egész ország javát szolgálja, ha fejlesztik Budapestet. Ezért akarják a következő években megépíteni az M0-ás körgyűrű hiányzó részeit, az aquincumi hidat és a 4-es metrót.

Pokorni: Szemünkbe mer-e nézni Gyurcsány Ferenc?

Pokorni Zoltán (Fidesz) arra kérte Gyurcsány Ferenc ügyvezető és kijelölt kormányfőt, hogy zárszavában az Országgyűlési képviselők előtt számoljon be arról, hogyan kívánják végrehajtani a kijelölt pénzügyminiszter által jelzett megszorító-korrekciós csomagot.

„Egy lényeges kérdés van, mer-e a szemünkbe nézve ideállni, és elmondani pontosan, hogy mit kíván tenni az előttünk álló néhány hétben, néhány hónapban” – fordult Gyurcsány Ferenc felé a Fidesz alelnöke, utalva arra, hogy a kijelölt miniszterelnök szombaton az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén akar beszámolni az 1000 milliárd forintot meghaladó intézkedéscsomagról.

Véleménye szerint a kormányprogram jelentős hitelességi problémával küzd, az abban foglalt célok és eszközök, valamint a dokumentum benyújtói sem hitelesek. Leszögezte: a kormány felelőssége, hogy jelenleg súlyos helyzetben van az ország. ÐA legnagyobb felelősség ebben a hazugságban, a magyar választópolgárok példátlan megtévesztésében személy szerint önt terheli” – fordult Gyurcsány Ferenc felé.

Egy másik fideszes képviselő, Farkas Flórián azért kérte, hogy vonják vissza a kormányprogram cigányságra vonatkozó fejezetét, és gondolják újra. Az ugyanis szerinte veszélyeztetni fogja a társadalmi békét, és még hátrányosabb helyezetbe hozza a romákat, ha tényleg végrehajtják.

Gyurcsány megmondta, mi a demokrácia

A képviselői felszólalások után Gyurcsány Ferenc félórás viszontválaszában újra tárgyalásokat sürgetett az ellenzék és a kormánypártok között, valamint elmondta, hogy mi a demokrácia, és mi az ellenzék feladata.
A magyar nemzet előtt álló legnagyobb kihívás: „haza és haladás összekapcsolása”– mondta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint ez nem megosztja az országot, hanem együtt tartja azt. Beszédében a politikus hangsúlyozta: „magyarnak kell maradni, de nem bezárkózva. Együtt kell működni a világgal, nem megfutamodni.”

A vitába elhangzottak egyes elemit Gyurcsány Ferenc buta és méltatlan vádaknak nevezete, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kell feladni az együtt munkálkodásban való érdekeltséget. Gyurcsány úgy fogalmazott: „a szép szó nem változtatja meg a világot”. Az egyik fő feladat az intézményekben és a szabályozásban rögzült igazságtalanságok felszámolása. Gyurcsány e munkában azok támogatására számít, akik hozzá hasonlatosan a haladás pártján vannak. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy azok, akik a múlt erényeit védik, azok védik a hibáit is.

Gyurcsány felszólította a parlamenti pártokat, hogy ne féljenek a tárgyalásoktól, ne csak feltételeket szabjanak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szakítani kíván a korábbi hagyománnyal, miszerint a tervezett intézkedésekről először az érdekegyeztetési tanácsban, a szociális partnerekkel tárgyal. Mielőtt a kormány első ülését megtartanánk, az ellenzékkel is szeretne egyeztetni. Ezt az egyeztetést a magyar sajtó teljes nyilvánosságával tervezi Gyurcsány, mégpedig úgy, hogy akár az ellenzéki pártok székházába is elmenne.

Kormányzási ars poéticájáról Gyurcsány annyit mondott, hogy azzal a hittel áll neki, hogy az ember nem tökéletes, de arra törekszik. Magyarország nem a politikusoké, hanem mindannyiunké, fogalmazott Gyurcsány, aki elismerte, hogy várhatóan hoznak rossz döntéseket is, de reményei szerint kevesebbet hibáznak majd, mint ahány jó döntés születik. Gyurcsány úgy fogalmazott: vezetni fogjuk az országot, de nem fogunk uralkodni, én pedig nem leszek vezér.

(Híradó, stop.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.