Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát?

Bár hivatalosan még nem erősítették meg, gyakorlatilag biztosra vehető a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése. A baloldali kormány politikájával nyíltan szimpatizáló bukaresti Új Magyar Szó tegnapi számában azt írja, a HTMH a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatóságává alakul át Komlós Attila (a hivatal jelenlegi elnöke) vezetésével. A lap azt is tudni véli, hogy a MeH-ben a határon túli magyarok ügyével megbízott politikai államtitkár Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium eddigi helyettes államtitkára lesz.

A HTMH megszüntetése már Szilvássy György parlamenti bizottsági meghallgatásán is szóba került. Akkor a kancelláriaminiszter úgy érvelt, hogy az „átszervezés” nem jelenti a terület leértékelését, a kabinet csupán a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban is hatékonyabb akar lenni. „Egy hivatalszerű megoldás a kormányzati struktúrában nagyon sok esetben diszfunkcionális tud lenni” – vélte Szilvássy.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnöke a kancelláriaminiszter meghallgatásán bírálta a HTMH tervezett megszüntetését. „Az a tény, hogy önálló kormányzati szerv foglalkozik a határon túli magyarok ügyeivel, rendkívül jelentős vívmánya volt a rendszerváltozásnak. E kérdésnek a MeH-en belüli szakállamtitkárság szintjére történő áthelyezése az ügy leértékelését jelenti, különösen azért, mert olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának drasztikus leépítéssel kell szembesülnie. Ez a kettő együtt – a hivatal önállóságának mint országos hatáskörű hivatalnak a megszüntetése, valamint a tervezett leépítés – kifejezetten aggodalommal tölt el bennünket” – mondta a fideszes politikus. Szabó Vilmos – aki a MeH politikai államtitkáraként korábban a határon túli magyarok ügyeiért is felelt – lapunknak elmondta, az új kormányban nem lesz tisztsége. A szocialista politikus ugyanakkor kerülte a választ a HTMH-t érintő tervezett intézkedésekkel kapcsolatban.

A HTMH-t 1992-ben hozták létre azzal a céllal, hogy részt vállaljon a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésében, a kisebbségpolitikai koncepció kialakításában és érvényesítésében. Feladatai között szerepel többek között a közreműködés a minisztériumok határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, a törvény-előkészítés figyelemmel kísérése, javaslattétel a jogalkotási programhoz, illetve kapcsolattartás az Országgyűlés bizottságaival és a képviselőcsoportokkal.

A HTMH részt vesz a kisebbségben élő magyarokat érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, nemzetközi egyezmények előkészítésében, javaslatot tesz a költségvetési támogatás súlypontjaira és felelős a magyar–magyar kapcsolattartásért. A Medgyessy- és az első Gyurcsány-kormány alatt a HTMH befolyása folyamatosan csökkent, a hivatal elsúlytalanodott. Ráadásul hírnevét alaposan megtépázta a Mucuska-gate néven ismertté vált kémbotrány, amelynek nyomán lemondott posztjáról Bálint-Pataki József HTMH-elnök. A választásokat megelőzően a baloldali sajtóban olyan írások jelentek meg, amelyek kifogásolták, hogy túl sok határon túli magyar dolgozik a hivatalban.

Mint arról már beszámoltunk, a kormány a jelek szerint a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) sem kívánja tovább működtetni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök törvényes kötelezettségét és a határon túli magyarok kérését is semmibe véve, másfél éven keresztül nem hívta össze a Máértot. A magyar– magyar párbeszéd fóruma a polgári kormány idején jelentős szerepet játszott a nemzetpolitika alakításában, a Máért révén az érintettek bevonásával hozták meg a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos döntéseket.