Alternatív ’56-os emlékmű épül Csömörön

Úgy látszik, egy főváros környéki település újíthatja meg a reményt, hogy lehet hiteles, ország-világ szemében méltó központi helye az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója megünneplésének.

A nyolcezres lélekszámú Csömör közadakozásból építi fel nagyszabású ikeremlékművét, amely ’56-ra és az egyetemes kommunizmus 100 milliónyi áldozatára egyaránt utal. A civil erőfeszítést a Csömöri Polgári Liga kebeléből alakult Gloria Victis Közhasznú Alapítvány (GVKA) irányítja. A kultusztárcához kapcsolódó Képző- és Iparművészeti Lektorátus a helyi alapítvány meghívásos pályázata mindhárom résztvevőjének a tervét elutasította, mondván, szájbarágósak, közhelyesek, beleértve a lyukas zászló felbukkanó motívumát. Ezzel eldőlt: a majdani csömöri alkotás nem fog részesülni az ünnephez kapcsolódó 3,5 milliós állami támogatásban.

Az egyik „lesajnált” terv Víg János szobrász- és festőművészé volt, akinek nevéhez operaházi díszletek sora, a Grassalkovich-kastély sok részletének felújítása is fűződik. A GKVA egy főként csömöriekből álló társadalmi zsűri ítélete alapján Víg tervének a megvalósítása mellett döntött. A kompozíció lényege egy „világfal”, amely ábrázolja a Föld ama pontjait, ahol a kommunista eszme százmilliónyi ember halálát okozta, egy keresztet szállító hajóalakzat, amely a kommunizmusból elsőként kivezető forradalmunkat jelképezi, valamint egy körülrácsozott lélekharang.

„Büszke vagyok, hogy a művészeti lektorátus elutasította a tervet, mert így olyan emlékművet állíthatunk társadalmi összefogással, amely közérthető, művészi erővel bír, és idevonzza azokat, akik kiszorítva érzik magukat” – közölte lapunkkal Fábián Pál, a helyi közalapítvány titkára. Az önkormányzat területet adott az emlékhelynek és 600 ezer forintot; Tajvan állam 630 ezer forintot, civilek további négymilliót. A mű megvalósulása azonban összesen húszmilliót igényel (az adakozáshoz lásd a www.gloriavictis.hu-t).

Az már bizonyos, hogy a Felvonulási téren épülő, nonfiguratív „vaskefe” az egykori ’56-osok tetszését nem nyerte el. Az ékalakba rendeződő acélpálcák a megtorlásra, a bitókra emlékeztetik a szabadságharcosok jó részét. Az ’56-os szervezetek beleszólását mellőzte az emlékmű pályáztatója, a Miniszterelnöki Hivatal.