Fenntartások a távoltartás miatt

Július elsejével hatályba lép a távoltartás jogintézménye. A NANE Egyesület és a Habeas Corpus Munkacsoport ezúton ismét csalódottságának ad hangot az Országgyűlés által elfogadott jogszabály miatt, mivel az véleményük szerint nem alkalmas az áldozatok tényleges védelmére.

Távoltartást olyan személy kérhet, aki valamely büntetőeljárás során védelmet igényel. Azaz aki tett feljelentést, vagy akinél hivatalból eljárás indult az elkövető ellen. A távoltartás 10, legfeljebb 30 napra szól, és a büntetőügyben eljáró bíró rendelheti el.

A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) és a Habeas Corpus közleményben fejti ki, szerintük mi a probléma ezzel a törvénnyel. Mint írják, a távoltartás intézménye úgy került be a magyar jogrendszerbe, hogy a családon belüli erőszakhoz semmilyen módon nem kötődik, a jogszabály szövege még csak említést sem tesz arról.

A két érdekvédő civil szervezet szerint mivel folyamatban lévő büntetőeljárás esetén lehetséges a távoltartás, ez kizárja a védelemből azokat, akik a folyamatos fenyegetettség miatt nem tudnak vagy nem mernek eljárást indítani.

Harminc nap alatt büntetőeljárás nem zárul le, így sejthető: a harmincnapos távoltartás után a bántalmazás, amennyiben az elkövető visszatér a közös otthonba, folytatódni vagy fokozódni fog. A szervezetek szerint az is probléma, hogy nincs lehetőség a rendőrség azonnali, helyszíni beavatkozására, a rászorultak védelmében, ami pedig a távoltartás alapvető eleme volna.

MTI