Gyurcsánynak elvei már vannak az egyensúlyhoz

A magyar gazdaság egyensúlyi pályájának eléréshez „öt plusz egy elvet" nevezett fontosnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konvergenciatanács ma tartott első ülésén, amelyen a tanács tagjain és a kormányfőn kívül megjelent a pénzügyminiszter és két kormánybiztos, valamint az MNB ügyvezető igazgatója is. • Fidesz: Ne legyen a konvergenciaprogram második Gyurcsány-csomag• Ötpártit kezdeményez Gyurcsány

Megtartotta első ülését a konvergenciatanács. Az MTI információi szerint az ülésen megvitatták a tanács tervezett munkarendjét, de az első megbeszélésen részleteiben még nem foglalkoztak a magyar gazdaság helyzetével, a konvergenciaprogram lehetséges pontjaival.

Gyurcsány elveket sorolt

A kormányfő az ülésen elmondta: a konvergenciapályának hitelesnek, teljesíthetőnek, megalapozottnak kell lennie, de nem lehet túlfeszített, ugyanakkor egyszerre kell teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges négy feltételt. Gyurcsány Ferenc elvárásként fogalmazta meg, hogy a kiigazítás pályája a legkisebb áldozattal járjon.

Gyurcsány Ferenc az elveket részletezve rámutatott: a pályának olyan visszafogott, konzervatív becsléseken kell alapulnia, amelyek valamennyi szereplő számára azt valószínűsítik, hogy a program megalapozott, teljesíthető, a szokásosnál nagyobb kockázatokkal nem jár. Hozzátette: „az útnak„ gyorsnak és feszesnek kell lennie, de nem lehet túlfeszített, azaz ne fenyegessen „a folyamatos túlcsordulás veszélyével”, azzal, hogy „előzetes becsléseinket nem vagyunk képesek tartani„. A kormányfő javaslata szerint azt a pályát kell megkeresni, amelyen a négy konvergenciacélt, az inflációra, az államadósság mértékére, a kamatokra és a költségvetésre vonatkozó elvárásokat együttesen kezeli és egyszerre teljesíti az ország.

Gyurcsány Ferenc szólt arról, hogy az elmúlt hetekben hozott döntések csökkentik az államháztartás kiadásait és növelik az államháztartás bevételeit, ezzel megteremtették az egyensúlyi pályához vezető út egyik fontos elemét.
„Az egyensúlyi pályához való visszatérésnek egyik fő hajtóereje, az maga a kiigazítás. Hogy ott lehessen maradni ezen a pályán, ahhoz szükségesek az átfogó, nagy gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai reformok, és (hogy) ez a pálya végül egészséges és fenntartható legyen, ahhoz a kiigazítás, a reformok, egy nagyon intenzív fejlesztéspolitikának jó arányú, jó belső szerkezetű keveréke lesz majd szükséges” – mondta.

A tanács ülésén a miniszterelnökön kívül részt vett a testület három tagja, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Simor András, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, az olasz Intesa Group közép-európai igazgatója, a CIB Bank Rt. elnöke, valamint Veres János pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság reformtitkárságának vezetője, kormánybiztos, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

A háromtagú konvergenciatanács, amely a kormány tanácsadó testületeként működik közre a konvergenciaprogram elő- és elkészítésében, támogatja a program érvényre juttatását a költségvetésben, képviseli a programot itthon és külföldön.

A konvergenciaprogram az euró bevezetésének előkészítését szolgáló nemzeti tervezet, amelynek felülvizsgált változatát szeptember 1-jéig kell megküldeni az Európai Bizottságnak.

A testület létrehozására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök július 10-én az Országgyűlésben tett javaslatot.

Gyurcsány az MNB-től is segítséget kért

A kormányfő előzőleg a Magyar Nemzeti Bank elnökével is konzultált a konvergenciaprogrammal kapcsolatban. Mint keddi találkozójukon elmondta: „A konvergenciaprogramot olyannak tekintjük, amelyet meg kell vitatni, a benyújtás előtt egy kellően kiérlelt, de még nem végleges változatot nyilvánosságra fogunk hozni, erről a változatról majd eszmét cserélünk, szakmai vitát folytatunk a jegybankkal.” Gyurcsány Ferenc a megbeszélés után hangsúlyozta: „azt kértem a monetáris tanácstól, hogy vegyen részt abban a munkában, amelynek vége az, hogy ez év augusztus végén a kormány elfogadja a következő évekre vonatkozó programot„.

Járai Zsigmond, az MNB elnöke viszont kijelentette: a jegybanki vezetésben az eddig elfogadott stabilizációs intézkedések kételyeket ébresztettek, az a félelmük, hogy az adóemelések, az eddigi lépések rontják az ország versenyképességet, és növelhetik az inflációt. Járai Zsigmond nyomatékosította: „ideje lenne már feladni az euró 2010-es bevezetéséhez való ragaszkodást, nyilvánvaló, hogy az már megvalósíthatatlan, nem tartható, erről minden bizonnyal a konvergenciaprogramban is szó lesz.”
(inforadio.hu, mno.hu, mti)