Kizárják a munkaügyi jogszabályok megsértőit a támogatásokból

Ősztől nyilvánosságra kerülhetnek a munkaügyi jogszabályokat megsértő cégek adatai, ha a parlament is rábólint az erről szóló törvényjavaslatra. A listára felkerülő vállalkozók állami támogatásoktól és közbeszerzésektől eshetnek el. – írja a Magyar Hírlap.

2008-tól egyetlen lebukott színlelt szerződés elég lesz ahhoz, hogy az érintett cég ne kaphasson semennyi állami támogatást. Addig néhány munkaviszonyt palástoló szerződést még eltűr az állam: 34 fős cégnél például egyet, 333 fő felett pedig tízet. 2008. január 1-jétől viszont egyet sem. A közbeszerzéseken ugyanakkor már tavalytól nem vehetnek részt – még alvállalkozóként sem – azok a cégek, amelyeknél egyetlen színlelt szerződést is találtak – állítja a Magyar hírlap.

A közbeszerzéseket kiíró és az állami támogatásokat nyújtó intézmények szeptembertől egyszerűen kiszűrhetik a renitens cégeket. Egy a parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint ugyanis az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) honlapján nyilvánosságra hozná a jogsértő cégek adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát, az elkövetett jogsértés megnevezését és a büntetést. A pályázók élete is egyszerűsödne, hiszen nem nekik kellene a hatósági bizonyítványokat beszerezniük az OMMF-től és az Egyenlő Bánásmód Hivatalától, ahogy eddig, hanem a pályáztatók ellenőriznék a renoméjukat.

Az OMMF honlapjára a jogerős határozattal lezárt esetek kerülnének fel, amelyeket csak öt év után törölnének. Az elévülési időszak hosszát Burik Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezető-helyettese azzal indokolja, hogy a közbeszerzéseknél öt évre visszamenőleg tisztának kell lenniük a pályázóknak. Az állami támogatásoknál viszont csak két évre visszamenőleg vizsgálják a büntetlenséget. Az óra a vonatkozó törvények életbe lépése óta ketyeg, vagyis az állami támogatásoknál január elseje óta, a közbeszerzéseknél pedig 2005. augusztus negyedikétől kezdve.

Nemcsak a színlelt szerződésekkel zárják ki magukat a cégek a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból. Feketemunkásból már most sem tűr az állam egyet sem a közbeszerzéseken és a támogatásoknál. Utóbbiaknál a munkaügyi viszonyok egyéb aspektusai is számítanak, például a munkabérre, a munka- és a pihenőidőre, valamint a túlórára vonatkozó rendelkezések betartása, vagy a szakszervezeti jogosítványok tiszteletben tartása. Az azonban az állami támogatás típusától függ, hogy a feltételek nem teljesítése kizáró ok-e a forráshoz jutásnál, vagy csak ez alapján rangsorolják-e az igénylőket, azaz a renitensek csak a tiszta cégek után jöhetnek a sorban.
A szigorítás rengeteg céget érinthet, hiszen a munkaügyi ellenőrzések mérlege rendszeresen siralmas képet mutat. Az idén az első hat hónapban például az ellenőrzött munkáltatók csaknem kilencven százalékánál találtak a felügyelők jogsértést. Összesen 83 ezer munkavállaló volt érintve. A felügyelet 5400 munkáltatónál szabott ki munkaügyi bírságot, 2,2 milliárd forint összegben.

(Magyar Hírlap)