Nagy N. Péter: Betegügy

Nagy N. Péter: Pedig ez a mozdulat a kulcsa mindennek: amint a pénzt követi egy számla. Amikor arról volt szó, hogy privatizáljanak az egészségügyben, annak is az a kulcsmozzanata, hogy a tulajdonos viselje gondját a pénzének. A több-biztosítós rendszerrel is az jár, hogy a biztosító a saját pénzére vigyázva már csak ránéz az orvosok elszámolására. Az egy, az állami biztosító ezt miért tenné? Ha elszaladnak a költségek, a büdzsé állja. Ha nem, felelősségre vonás nincs, csak szigorítás. És vicces szabályok: hogy öt percet kell egy betegre fordítani. Mintha ez a stopperről szólna, s nem arról, hogy azért már mégse számoljanak el az orvosok óránként hetven pácienst a tébének? Ez messze nem az a fenségesen megoldhatatlan problémahalmaz, amellyel az örvendetesen öregedő, és egyre több egészségügyi csodatételre képes világ harcol. Ez még messze nem egészségügy, ez még a mi régi, ismert betegügyünk.

(Népszabadság, 2006. július 3.)