Verespatak: gát mögött hullámzó ciános zagy

Magyarország élni kíván azzal a jogával, hogy részt vesz a román fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában és véleményezi a Verespatakra tervezett óriásbánya létesítését. Katasztrófa esetén ugyanis a Romániából átfolyó szennyezés a Maros folyón érné el a magyar határt, s hetven kilométer után a Tisza magyarországi szakaszát mérgezné.

A Verespatakon tervezett hatalmas felszíni aranybányászati tevékenységgel kapcsolatos román környezeti hatásvizsgálati eljárásban hazánk tájékozódhat és kifejtheti véleményét a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival
kapcsolatban – fejtette ki az MNO-nak Szentistványi István, a Védegylet szegedi csoportjának a koordinátora, annak kapcsán, hogy a magyar környezetvédelmi tárca közmeghallgatást szervez a bányanyitás lehetséges következményeiről.

A román hatóságoknak ugyanakkor figyelembe kell venni ezt az álláspontot a tevékenység engedélyezéséről való döntésben. Az eddigi tervek szerint ugyanis Verespatakon az aranybányászat során a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti el Magyarországot, de ez akár hasonló is lehet a 2000-ben Nagybányán történt gátszakadáshoz, amely a tiszai ciánszennyezéshez vezetett. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen körülbelül 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, s hetven kilométer után már a Tisza magyarországi szakaszát mérgezné.

Mivel tehát a verespataki bányanyitás magában hordozza mindazokat a környezeti kockázatokat, amelyek a nagybányai katasztrófát okozták, s az Espooi egyezmény lehetővé teszi a magyar hatóságok és a nyilvánosság részvételét a román környezeti hatásvizsgálati eljárásban, hazánkban két nyilvános lakossági fórumot tartanak a beruházásról a vállalkozók részvételével.

A szegedi közmeghallgatást augusztus 28-án 16.00 órai kezdettel tartják a Szegedi Tudományegyetemen a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. A budapesti meghallgatás másnap lesz, de ennek részletei még nem tisztázottak. Vagy a Milenárison rendezik, vagy pedig Csepelen, a pontos helyszínt a napokban közli a szaktárca. Ismeretes, hogy a legutóbbi, augusztus 7-én Kolozsváron tartott lakossági fórum másnap hajnalban ért véget, s a zajos és indulatokkal fűszerezett közmeghallgatásra, a kanadai bányaberuházó – a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) – autóbuszokkal szállította Erdély fővárosába a projektet támogatókat. A vállalkozás képviselői akkor többnyire kerülő
válaszokat adtak a feltett kérdésekre, és párbeszédre sem volt
lehetőség. Vay Márton, a Védegylet irodavezetője szerint a több busszal odavitt „konstruktív zöldek” Kolozsváron elismerték, hogy Verespatak jövője kizárólag az aranybánya által biztosítható, és voltak zokogó öregasszonyok is, akiket a Greenpeace akar megfosztani a boldog öregség esélyétől.

– Mi nem tudunk egy busznyi embert felbérelni, csak kérni tudunk mindenkit, hogy jöjjenek el feltétlenül. A 180 méter magas gát mögött hullámzó ciános zagy, és a bányanyitás miatti két falu teljes eltörlése olyan terv, amelyiket nyers, cinikus gonoszsága kiemel a többi közül. És az egészen lenyűgöző lobbi-erővel és agresszivitással nyomuló céggel szemben kitartó két település elszántsága is különlegessé teszi az ügyet. Ezért szorgalmazzuk a közmeghallgatásokon való részvételt – hangsúlyozta a környezetvédő.

Szentistványi István elmondta még, hogy a jövő héten mozgósításba kezdenek Szegeden, ahol a Védegylet, a Greenpeace és a Csemete Egyesület egyfajta Verespatak hetet szervez, hogy minél több embert felszólíthasson a fórumon való részvételre. – Az RMGC-ről már tudjuk, hogy profi kommunikációs szakemberekkel dolgozik, akik a beruházásnak csak a pozitív oldalát emelik ki. Mi ehhez képest tárgyilagosan készítjük fel a szegedieket a közmeghallgatásra – jegyezte meg a koordinátor.