Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilapban Bernd Oswald A vörös-vörös koalíciók megmérettetése címmel elemzi a hét végén sorra kerülő berlini és mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választások jelentőségét. A nagykoalíció megalakulását követő első, márciusi tartományi választásokon még nem lehetett egyértelmű győztest és vesztest hirdetni. Mind az öt, Bundestagban képviselt párt a baden-württembergi, rajnavidék-pfalzi és szászország-anhalti választásokon éppen úgy pozitív mint negatív jelzéseket is kapott. Azonban a nagykoalíciót alkotó pártok büntetését még nem lehetett az eredményekből kiolvasni.
Szűk fél évvel később azonban a fekete-vörös koalíció igen sok szimpátiát eljátszott, mindenekelőtt az időközben ízekre szedett egészségügyi reformmal. Ez látszik a közvéleménykutatási adatokból is. A CDU és az SPD országos szinten a 30 százalék körül mozog. A két, hét végén választó tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő- Pomerániában is lényegében ugyanez a helyzet.
Az országosan a nagykoalíciót alkotó két párt kiindulási helyzete gyökeresen eltérő. A CDU mindkét tartományban ellenzékben van és Schwerinben esélyes arra, hogy visszatérjen, méghozzá a legerősebb erőként a kormányba. Az SPD-nek mindkét tartományban a vezető kormányerő szerepét kell megvédenie, amire Berlinben van komolyabb esélye.
A tartományi kormányokat képviselő Szövetségi Tanács összetételére lehetnek döntő hatással a vasárnapi választások. A CDU és az SPD tizenegy tartományban – (a 16-ból szerk.) – kormányoz közösen, vagy egyedül, ami 44 szavazatot jelent a Szövetségi Tanácsban. Amennyiben az egyikben vasárnap ismét nagykoalíció alakul, akkor a berlini szövetségi kormánynak a tanácsban is megvan a kétharmados többsége. Így sokkal könnyebb lenne a Szövetségi Tanáccsal elfogadtatni a törvényeiket.
A Baloldali Párt-PDS számára is komoly tétje van a választásoknak, ugyanis már nem ők számítanak a legkisebb rossznak koalíciós partnerüknek az SPD-nek. Sem Klaus Wowereit Berlinben, sem Harald Ringstorff Schwerinben nem volt hajlandó koalíció folytatását a kampányban kívánatos célnak nevezni. Amennyiben a PDS kikerülne a két kormányból, az az országos pár számára jelente komoly taktikai előnyt: Akkkor a Bundestagban ismét teljes gőzzel támadhatná a nagykoalíciót, anélkül, hogy tekintettel kellene lennie koalíciós partnerére, az SPD-re. A közvélemény-kutatók szerint az alacsony részvétel a radikális jobboldali NPD-nek kedvezhet, mely így egy újabb tartományi parlamentben képviseltetheti magát.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap Koszovót meg kell szabadítani a bizonytalanságtól című cikkében ismerteti a ma folytatódó bécsi tárgyalások állását. A koszovói tárgyalások ENSZ közvetítőit akár sajnálni is lehetne. Közel fél éve tárgyalnak, de az eredményeket nagyítóval lehet keresni. Ma kezdődik Bécsben a decentralizáció témájával kapcsolatos nyolcadik tárgyalási forduló. Az albán többségű területeken létrehozandó szerb községekről tárgyalnak. Hány darab legyen belőlük, mekkora és főként milyen jogosítványaik legyenek?
Mindkét fél a maximális követeléseivel indított. A mai téma a megosztott Mitrovica lesz. Pristina az egy város két község modellt ajánlja, míg a szerb oldal elutasít minden, a két városrészt átfogó hivatal gondolatát.
Időközben eggyel szaporodott ama belgrádi kísérletek száma, melynek célja a koszovói albánok függetlenségének megakadályozása volt. Koszovó Szerbiához tartozását az alkotmányban kívánják rögzíteni. Erről döntött elsöprő többséggel kedden a belgrádi parlament. Az ENSZ és a koszovói kontakt csoport menetrendje szerint a tartomány jövőjére az év végéig kell megoldást találni. Amennyiben nem sikerül, akkor a főtárgyaló Martti Ahtisaari ismerteti javaslatát. Ez minden valószínűség szerint a feltételes függetlenség egyik fajtája lehet. Időközben a koszovói ENSZ igazgatás vezetője, Joachim Rücker is gyorsítani szeretné az eseményeket.„Koszovót meg kell szabadítani a bizonytalanságtól- nyilatkozta Rücker.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazinban Az amerikai jelentés hamis és félrevezető címmel tudósít az Egyesült Államok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEO) az iráni nukleáris programot érintő vitájáról. Hamisnak és félrevezetőnek nevezte az IAEO az amerikai kongresszus hírszerzési bizottsága elnökének írt levelében a bizottság augusztus 23-i jelentésének számos megállapítását. A jelentés azt sugallta, hogy Irán sokkal messzebb jutott a nukleáris tüzelőanyag előállításában, mint azt addig az IAEO feltételezte.
Az atomenergia ügynökség szerint hibás a jelentés azon állítása, miszerint Irán már a fegyverként is felhasználhatóvá dúsított uránnal rendelkezik. Az IAEO ellenőrei arra a megállapításra jutottak, hogy a dúsítás még igencsak gyerekcipőben jár. A levélben hamisnak nevezik azt a megállapítást is, miszerint az IAEO azért vont volna ki Iránból egy ellenőrt, mert az arra a következtetésre jutott, hogy az iráni atomprogram célja a fegyverkészítés. Az ügynökség tiltakozik ama feltételezés ellen is, hogy állítólag megtiltaná a munkatársainak, hogy az igazat nyilatkozzák az iráni atomprogramról. Az Egyesült Államok többször is utalt arra, hogy az ügynökséget irányító Mohamed el Baradei szerintük túlzottan elnéző Iránnal szemben.
A tiltakozás a megfigyelőket az iraki háború előtti IAEO és Washington közti vitára emlékezteti. Azóta kiderült, hogy hamisak voltak az iraki tömegpusztító fegyverekről készített amerikai jelentések. Amint egy neve elhallgatását kérő nyugati diplomata fogalmazott: a tényeket kiforgatják és megkísérlik az ügynökség ellenőreinek emberi integritását megkérdőjelezni.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Carsten Volkery Harc nélkül a békemisszióba című cikkében ismerteti milyen könnyedén sikerül a berlini kormánynak elfogadtatnia német haditengerészeti egységek földközi-tengeri bevetését.
„Nagy nap a Bundestagban”, „Kancellár alkony”, „Búcsú a vörös-zöld koalíciótól” – ilyen szalagcímek jelezték a politikai földrengést. Hogy a Bundeswehr bevetéséhez szükséges szavazatokat megkaphassa, a kancellár bizalmi szavazássá nyilvánította a voksolást. Az utolsó zöld voksokat csak idegtépő éjszakai ülést követően sikerült megszerezni. Tucatnyi SPD képviselő hangsúlyozta, hogy csak a bizalmi szavazással lehetett belőlük kizsarolni az igent: hűek vagyunk az SPD hagyományaihoz, mely 135 esztendős történetében sohasem vezette az országot háborúba – mondta Rüdiger Veit képviselő. (1914-ben a Reichstag legerősebb pártjaként az SPD is megszavazta a hadikölcsönt, és ezzel a háborút. Szerk.)
Mindez 2001 novemberében, Gerhard Schröder kancellársága alatt történt. Egy hajszálvékony többséggel – mindössze két szavazattal – döntöttek német katonák afganisztáni kiküldetéséről.
Ha a kancellár nem hangsúlyozta volna a 2400 katona bevetésének „történelmi dimenzióját”, akár azt is hihetnők a döntés pusztán rutinjellegű volt. A lépés ellen mindössze az FDP és a Baloldali Párt-PDS tiltakozott, a kormányzó CDU/CSU és SPD táborban – mely a képviselői helyek 73 százalékát birtokolja – egyhangú igenre lehet számítani, s az egykori hangos pacifista zöldek többsége is támogatásával kívánja bizonyítani külpolitikai felelősségérzetét. A viszonylagos nyugalom egyik oka, hogy a libanoni váláság a parlament nyári szünetében kezdődött. Ezért a frakciók közötti viták szinte kizárólag telefonon zajlottak.
Orbán Viktor is megszólalt Szalai Ádám rosszulléte kapcsán