A költségvetéssel kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy a tervező munka egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett, szűk időkeretben folyik, módszereiben szinte semmit sem fejlődött – közölte Kovács Árpád az ÁSZ 2005-ös tevékenységéről szóló jelentés és az elfogadását rögzítő országgyűlési határozati javaslat általános vitájában.
A költségvetési fegyelem világos szabályainak hiánya
Az ÁSZ elnöke elmondta: az országgyűlési bizottsági vitákban elhangzottak alapján a számvevőszék megkezdte a felkészülést egy új közpénzügyi törvény koncepciójának kidolgozására a Pénzügyminisztériummal együtt.
A számvevőszék vezetője rámutatott, hogy a költségvetés készítésekor az aktuális, nem ciklikusan igazított deficit, a költségvetési évre való összpontosítás és a költségvetési fegyelem világos szabályainak hiánya hajlamossá teszi az országot a túlköltekezésre.
Kovács Árpád szerint ellenőrzéseik felhívták a figyelmet a költségvetési folyamat teljes körű korszerűsítésének szükségességére, elsősorban a makrogazdasági megalapozás javítására. Az ÁSZ elnöke elmondta: az éleződő nemzetközi verseny és a hazai egyensúlyi és strukturális problémák sürgetővé teszik az állam új szerepvállalásához, a fejlesztő és felzárkóztató állam kialakításához szükséges teendők átgondolását.
Hozzátette: szükséges a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének új elrendezése, a finanszírozási rendszer átfogó korszerűsítése.
Az ÁSZ 244 jelentést készített 2002 és 2005 között, ez közel ötven százalékkal haladja meg az előző parlamenti ciklusban tett jelentések számát – mondta Kovács Árpád. A számvevőszék vezetője szerint javaslataik azokban az esetekben szinte kilencven százalékban hasznosultak, amikor egyszerű korrekciós folyamatokat kellett beindítani, de azokban a nagy kérdésekben, amelyekben politikai, szakmai egyetértésre lenne szükség, nagyon-nagyon keveset változtattak a helyzeten.
A konkrét eredmények között említette a személyijövedelemadó-megosztás módosulását. Mint hozzátette: kedvezően hatott az önkormányzati bevételekre az is, hogy a gépjárműadó teljes összege helyben maradt. Kovács Árpád az ÁSZ 2006 és 2010 közötti stratégiájáról közölte: fő cél, hogy ellenőrzéseikkel, javaslataikkal hozzájáruljanak a közszféra, az államháztartás kiegyensúlyozott, szabályszerű működéséhez.
Szabó Lajos, a jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot benyújtó költségvetési bizottság szocialista alelnöke azt mondta: a bizottság szerint az ÁSZ 2002–2006 közötti stratégiájával összhangban végezte tevékenységét, és ezért azt javasolják a Háznak, fogadja el a jelentést.
A vita során a kormány tagjai nem voltak jelen, így a kabinet véleményének ismertetése elmaradt.
Mind az MSZP, mind a Fidesz vezérszónoka elismeréssel beszélt az Állami Számvevőszék munkájáról a szervezet 2005-ös tevékenységéről szóló jelentés általános vitájában.
MSZP: Az ÁSZ jelentéseiben nincs adathamisításra utaló jel
Szabó Lajos, az MSZP vezérszónoka szerint a parlament ellenőrző szervének értékelése jó lehetőség, hogy a különféle álláspontokat közelítsék egymáshoz, miután az ÁSZ munkáján keresztül talán tárgyilagosabban tudják megnézni, hogy mi történt az elmúlt négy évben. Reményét fejezte ki, hogy legalább abban meg tudnak állapodni, miben kérnek segítséget a számvevőszéktől a következő négy évben.
A politikus megköszönte az ÁSZ elmúlt időszakban végzett munkáját, és elmondta: a számvevőszék az elmúlt négy évi stratégiájában meghatározott feladatait teljesítette, teljes körűvé tette a költségvetési elszámolások megbízhatóságát minősítő zárszámadási ellenőrzéseket. Különösen fontos kijelenteni, hogy az ÁSZ jelentéseiben nincs adathamisításra utaló jel – tette hozzá.
Fidesz: A kormány megszüntette a számvevőszéki bizottságot
Tállai András, a Fidesz vezérszónoka elmondta: az ÁSZ tavalyi beszámolóját jónak találják, és elfogadják. Felszólalásában kifogásolta, hogy a Gyurcsány-kormány megszüntette a számvevőszéki bizottságot, feladatát pedig a költségvetési bizottságra bízta, amely szerinte túlpolitizált, ezért politikai alapon közelíti meg az ÁSZ tevékenységét. Felvetette, hogy „ha az ország sorsa rendbe jön„, legyen újra külön számvevőszéki bizottság.
A politikus hangsúlyozta: az Országgyűlés adósa a számvevőszéknek a munkájáért, szerinte a kérdés az, hogy vajon a kormány és a parlament elfogadja-e az ÁSZ kritikáját, és beépíti-e javaslatait a munkába. Kiemelten beszélt az uniós pénzalapokkal kapcsolatos ÁSZ-megállapításokról. A program hazai intézményrendszerének teljesítményét és hatékonyságát gyengítették az intézményfejlesztési koncepciókban, a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változások, a támogatások tényleges lehívása csúszott – idézte a számvevőszék megállapítását.
Az emberi jogi, a foglalkoztatási és a gazdasági bizottság előadói egybehangzóan példamutatónak minősítették az Állami Számvevőszék tevékenységét.
SZDSZ: A számvevőszéki ellenőrzésére nagy szükség van
Gegesy Ferenc (SZDSZ) vezérszónoki felszólalásában az Állami Számvevőszék 2005-ös jelentése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a költségvetési zárszámadás értékelése azontúl, hogy rendkívül részletes, kiegyensúlyozott is.
Kiemelte, a jelentésből kiderül, hogy az ÁSZ minden önkormányzatnál ellenőrzést tartott, a 300 legnagyobb önkormányzatnál pedig átfogó ellenőrzést is végzett – tette hozzá a kisebbik kormánypárti politikus, aki szerint az önkormányzatok számvevőszéki ellenőrzésére nagy szükség van. Gegesy Ferenc a liberális párt nevében megköszönte az ÁSZ munkáját.
MDF: Az ÁSZ jó munkát végzett
Vas János (MDF) kiemelte, az Állami Számvevőszék 2005-ös jelentése ismét színvonalas anyag. Hozzátette: a számvevőszék az államháztartásról bemutatott képe reális, és egyáltalán nem hízelgő sem a kormányra, sem az önkormányzatokra nézve.
Ilyen kép mellett egyértelmű, hogy ennek a jelentésnek nem lehet örülni – jegyezte meg az ellenzéki képviselő. Rámutatott arra: a jelentésből kiderül az is, hogy az önkormányzatok négyévenkénti átvizsgálása nyomán pénzügyi fegyelmük és szabályozottságuk javult. Vas János az MDF nevében úgy összegezte az ÁSZ jelentését, hogy a számvevőszék színvonalas és jó munkát végzett, ami nagyban segítette az Országgyűlés munkáját.
Mindkét politikai oldal „sáros”
Kovács Tibor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan most mindenki dicséri az ÁSZ tevékenységét, azonban a pártok már öt éve nem tudnak megállapodni a számvevőszéki alelnökök személyéről. A szocialista politikus, aki a jelölőbizottság elnöke is, az ellenzéket hibáztatta ezért a helyzetért, mert mint mondta, a Fidesz három és fél évig nem jelölt senkit a posztra.
Ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesz által utóbb mégis jelölt személyt viszont az MSZP nem tudta elfogadni. Kovács Tibor konszenzust szorgalmazott ebben az ügyben.
A fideszes Tállai András erre reagálva elismerte, hogy valóban volt egy időszak, amikor pártja nem jelölt alelnököt. Azonban úgy vélte, hogy nemcsak a Fidesz, hanem mindkét politikai oldal „sáros„ az ügyben, hiszen amikor a legnagyobb ellenzéki párt mégis megnevezte jelöltjét, az MSZP nem fogadta el.
Kontur Pál (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÁSZ megállapítása szerint 2005-ben a foglalkoztatási színvonal a viszonylag gyors gazdasági növekedés ellenére is stagnált, a kormány intézkedései csak a szinten tartásra voltak elegendőek.
„Dupla nulla, szaltóval” – így értékelte a kormány munkáját a Fidesz munkás és alkalmazotti tagozatának vezetője, megjegyezve, hogy ha ő maga így szerelt volna autót 35 évig, akkor most biztosan nem lenne munkája.
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettes erre úgy reagált: az, hogy a foglalkoztatottság mértéke stagnált, nem azt jelenti, hogy a kormány nem csinált semmit, hiszen szinten tartásához is erőfeszítést kellett tenni.
Horváth János (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdasági válság megoldása nem a megszorítás, hanem a „kinövekedés„, amelynek során adócsökkentéssel ösztönözhetők a vállalkozások a foglalkoztatottság növelésére és az adóelkerülés mellőzésére.
Almássy Kornél (MDF) szerint valóban komoly probléma, hogy öt éve nincsenek alelnökei a számvevőszéknek, ez a két nagy politikai erő felelőssége.
Az ÁSZ jelentésének felsőoktatást érintő részével kapcsolatban azt mondta: az intézmények integrációja szükséges, de sok esetben elhibázott volt, két-három év után felül kellett volna vizsgálni. Az volt a cél, hogy csökkentsék az intézmények számát, 2000-ben 55-re csökkentették az intézmények számát, és ma már újra 80 intézmény van – közölte, hozzátéve: ha beszéltek volna ezekről a kérdésekről, akkor talán elkerülhető lett volna a tandíj.
Kovács Árpád: A foglalkoztatás erősítése nélkül nem lehet versenyképesnek lenni
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke zárszavában a jövő kulcsának nevezte azt, hogy tud-e Magyarország jelentősebb, intenzívebb foglalkoztatást teremteni. Hozzátette: a foglalkoztatás erősítése nélkül nem lehet előrehaladni, versenyképesnek lenni.
Az elnök szerint nem lehet azt az arányt fenntartani, hogy a munkába álló emberek kétharmada diplomás, egyharmada szakmunkás. A számvevőszék vezetője az adók kapcsán közölte: nem szabad elhallgatni, hogy a vállalkozások állami támogatásként és más formában az általuk befizetett adónál nagyobb állami támogatást kapnak. Hozzátette: az egész adópolitikát át kell gondolni. Mint mondta, meggyőződése: az is alkotmányos alapjog, hogy egy ember pénzügyi szempontból nyugodtan le tudja élni az életét.
Az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta.
2005-ben a közbeszerzések teljes értéke elérte az 1450 milliárd forintot
Szintén ma került a Ház elé a Közbeszerzések Tanácsának tavalyi évről szóló beszámolója. Berényi Lajos, a szervezet elnöke elmondta, hogy 2005-ben a közbeszerzések összértéke 1.291 milliárd forintot tett ki, amely 2004-hez képest több mint 14 százalékos növekedést jelent. Az egyszerű közbeszerzések értéke mintegy 150 milliárd forint volt – tette hozzá, majd úgy összegezte: a két adatot egybevetve 2005-ben a közbeszerzések teljes értéke elérte az 1450 milliárd forintot.
A beszámolóból kiderült, hogy a közbeszerzések tárgy szerinti eloszlásában az első helyen álltak az építési beruházások 41 százalékos részesedéssel, ezt követték a szolgáltatások 34 százalékkal, míg az árubeszerzések részaránya 25 százalék volt.
A hazai kis- és középvállalatok 2005-ben a közbeszerezési eljárások 67 százalékát nyerték meg, ami a pályázatok összértékének 41 százalékát jelentette – mondta a tanács elnöke.
Hangsúlyozta azt is: a hazai kis- és középvállalkozások jelenlegi versenyképességük alapján döntően a helyi önkormányzatok által kiírt pályázatokon indulnak sikerrel. A nagyobb értékű eljárásoknál általában, mint alvállalkozók vesznek részt a szerződés teljesítésében – tette hozzá.
Mint rámutatott, a magyar vállalkozók számára is megnyíltak a lehetőségek a közösségi közbeszerzésekben való részvételre.
A hazai vállalkozások versenyképességét hivatott erősíteni az Országgyűlés előtt jelenleg napirenden levő vállalkozói körbetartozások mérsékléséről szóló törvényjavaslat – jelentette ki.
Annak a véleményének is hangot adott, miszerint a közbeszerzési szabályozás önmagában nem elegendő a korrupciós visszaélések kiküszöbölésére.
Kiemelte, a 2004-es közbeszerzési törvényt az elmúlt évben számos esetben módosította az Országgyűlés. A tanács véleményét tolmácsolva az elnök közölte: a közbeszerzési törvény állandó változtatása nemcsak többletterhet jelent, hanem nehezíti a törvény végrehajtását is.
MSZP: hosszú távon szükséges a törvény korrekciója
Végh Tibor, az MSZP vezérszónoka elmondta: a legfontosabb célok egyike, hogy a közbeszerzési törvény legyen stabil, de időnként hozzá kell nyúlni a jogszabályhoz, például a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából.
Hangsúlyozta: az esélyegyenlőség jegyében fontos a kis-, és középvállalkozások megerősödése, amelyet nem kormányzati befolyásolással lehet elérni, mert az európai közösség rosszallását nem szívesen hallanák ebben az ügyben. Ezért a megoldás a versenyszabályok stabilizálása lehet – mutatott rá. Hozzátette: azt nem tiltja semmi, hogy a kormány és a szakmai kamarák segítsék a magyar vállalatok uniós belső piacra, külföldi piacokra jutását információval, valamilyen szabályozással. Példaként említette az adózási szabályok átgondolásának lehetőségét. Beszélt arról, hogy a közbeszerzési törvény korrekciója hosszú távon szükséges, mert nincs jól szabályozva például a szakhatóságok közreműködése a közbeszerzéseknél.
Fidesz: nem a törvény rossz, hanem a jog alkalmazója
Balla György, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a beszámolóból nem csak a Közbeszerzések Tanácsa munkájával kapcsolatban lehet következtetéseket levonni, hanem a kormány közbeszerzési filozófiájával kapcsolatban is. ”Amelyről kiderült, hogy nem éri el az elégtelen szintet sem„ – mondta.
Rámutatott: egyáltalán nem mindegy, hogy milyen döntés születik annak a közel 1.450 milliárd forintnak a sorsáról, amelyet tavaly közbeszerzésre lehetett fordítani. Létkérdésnek nevezte, hogy a magyar kis-, és közepes vállalkozások valódi versenyben sikeresen pályázhassanak a külföldi multinacionális cégekkel szemben, és javasolta, hogy a kormány ennek megfelelő versenyfeltételeket teremtsen. Mint mondta, katasztrofális, hogy a hazai kkv szektor nyertes pályázatai a 20 százalékot sem érik el. Hozzátette: ez nem lehet véletlen, nem a törvény rossz, hanem a jog alkalmazója.
Véleménye szerint a beszámolóból az derül ki, hogy a közbeszerzési szabályozás megváltoztatása a kormány és a főváros céljait szolgálta. ”Nem másról szól, mint hogy előnybe részesítsék a saját maguk által preferált, többnyire multinacionális vállalkozásokat„ – jelentette ki, példaként említette a motorvonat-tendert.
SZDSZ: a korrupció elleni harcnak nem lehet egyedüli eszköze a közbeszerzés
Lakos Imre, az SZDSZ vezérszónoka közölte: pártja elfogadja a beszámolót. A politikus többek között arról beszélt: ösztönözni kellene, hogy magyar vállalkozók is részt vehessenek az Európai Unió államainak közbeszerzéseiben, ahogyan a magyar közbeszerzésekre is pályázhatnak külföldi cégek. Véleménye szerint ugyanakkor nem rossz arány, hogy a 2005-ös közbeszerzési pályázatok 80 százalékát, 1.100 milliárd forintot hazai vállalkozók nyertek el.
A politikus szerint a korrupció elleni harcnak nem lehet egyedüli eszköze a közbeszerzés, önmagában ezzel nem lehet kiiktatni a visszaéléseket.
MDF:kormányzati forrásbó kell segíteni a magyar cégeket
Vas János, az MDF vezérszónoka az országgyűlési választások előtt már felvetett Tiszta kezek Hivatalának felállítását javasolta a korrupció felszámolása érdekében. Az MDF-es képviselő a hazai cégek által elnyert pályázatok száma kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a beszámoló azokat a vállalkozásokat tekinti hazainak, amelyeket Magyarországon jegyeztek be, azonban tudható, hogy ezekben jelentős a külföldi társtulajdonosok aránya.
Hangsúlyozta: kormányzati forrásból képzéssel, oktatással kell segíteni a magyar cégeket, hogy részt tudjanak venni külföldi közbeszerzéseken.
Az MSZP, a Fidesz az SZDSZ és az MDF egyaránt elfogadta a Közbeszerzések Tanácsának tavalyi évről szóló beszámolóját.
Indokolt a módosítás
Berényi Lajos a vitát lezáró felszólalásában közölte: nem lenne szerencsés, ha új közbeszerzési törvényt hozna a Ház, mert az az uniós irányelvek miatt nyolcvan százalékban megegyezne a mostanival. Az elnök ugyanakkor indokoltnak nevezte a közbeszerzési törvény körbetartozásokkal kapcsolatos módosítását, ami folyamatban van.
Kitért arra, hogy a nemzeti értékhatár feletti és az európai uniós értékhatár feletti beszerzéseknél, darabszámot tekintve a beszerzések 67 százalékát, értéket tekintve 41 százalékát nyerték el magyar vállalatok. Hozzátette: az egyszerű közbeszerzési eljárások 99 százalékát kis- és középvállalkozások nyerték.
Az elnöklő Lezsák Sándor a az általános vitát lezárta, az Országgyűlés ülését bezárta, a következő ülés október 24-re hívta össze.
(mti)
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
