Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A berlini napilapban Volker Müller Az értelmiségiek elszalasztott esélye című cikkében foglalkozik az ’56-os magyar forradalmat követő kelet-németországi megtorlásokkal. Ötven évvel ezelőtt, 1956. december 5-én Walter Janka, a kelet-berlini Aufbau Kiadó vezetője este még egyszer vissza kívánt menni az irodájába, azonban a portás csak vonakodva nyitotta ki bejárati ajtót. Majd némi kérdezősködés után bevallotta, hogy a Stasi emberei erre az estére ígérték a házkutatást. Hat nappal korábban letartóztatták Wolfgang Haricht, a kiadó lektorát és három munkatársát. A szocialista hatalom megdöntését célzó ellenforradalmi ügynöki tevékenységgel vádolták. Az ’56-os esztendő történései riadóztatták Walter Ulbricht rezsimjét, mely a csontjaiban érezte az 1953. június 17-i munkásfelkelést. Az egész keleti blokkot megrendítették a moszkvai leleplezések. Poznanban tiltakoztak a munkások, az ország élére állított Gomulkától nagyobb szabadságot vártak a lengyelek. A magyar felkelés megmutatta azt az erőt, amely képes az egész szovjet rezsimet elsöpörni, és amelyet az egykori Sztálin-kritikus Hruscsov véresen leveretett. Az NDK „Ancien Régime-je” ismét levegőhöz jutott.
-Ha itt még egyszer olyasvalami lenne, mint Magyarországon a Petőfi klub, akkor azt csírájában folytjuk el- fenyegetette Ulbricht november elején Wolfgang Haricht. Ami ötven évvel ezelőtt a Aufbau Kiadónál történt, az történelmi értelemben sorsdöntőnek számít. A Janka és Harich köré szerveződő vitakör nem tette mást, mint pártszerű eszközökkel megpróbálta az ország és az NSZEP stagnációjából kivezető utat felmutatni. A szereplőket mégis árulókként két kirakatperben elítélték. A Walter Ulbricht-féle sztálinisták a magyar forradalom leverését követően felhatalmazva érezték magukat, hogy véget vessenek a számukra veszélyes desztalinizációnak, és támadásba lendültek. Az NDK értelmisége számára a perek a vereségüket jelentették. Igaza lehet annak az elméletnek, mely szerint a keletnémet értelmiség elszalasztotta az SZKP XX. kongresszusát követő időszakban kínálkozó lehetőségeket, hogy elfoglalja azokat a területeket, melyeket az elbizonytalanodott és ezért megrendült Ulbricht-rezsim ideiglenesen feladott. Az a rövid időszak, amikor lehetővé vált a sztálini struktúrák feszegetése, 1956 késő őszén ismét lezárult. Túl kicsi volt az igazi rendszerkritikát gyakorolni hivatottak bátorsága. Egyeseket közülük, mint Jürgen Kuczynski, aki később magának is szemrehányásokat tett, túl egyszerű volt megtörni mivel csak egyesével jelentkeztek az antitotalitárius elszánások.
Die Presse (diperesse.com)
A konzervatív osztrák lapban Peter Bognar Önrész az orvos-látogatásnál című cikkében foglalkozik az általa következetesen baloldali-liberálisnak nevezett koalíció egészségügyi terveivel. A cikk elsődlegesen Skultéty Lászlóval, a GKI Egészségkutató Intézetének vezetőjével készült beszélgetésre épül. Skultéty szerint a reform önmagában konzisztens, de ezer sebből vérzik. A GKI-EKI vezetője szerint romlani fog az orvosi alapellátás. A háziorvosok feladata a jövőben csak receptfelírásra és a szakorvosi beutaló kitöltésére korlátozódik. Ráadásul rájuk nehezedik a megnövekvő bürokrácia is, a bevezetendő vizitdíj miatt számtalan számla kitöltésére kényszerülnek. Az egészségügyi kutató szerint az átalakítás egyik hibája, hogy jelentősen korlátozza a szabad orvosválasztást. A jövőben csak három kórház közül választhat a páciens, melyek közvetlenül az illető lakóhelye közelében találhatóak. Amennyiben az illető egy negyedik kórházat választ, kénytelen az orvosi kezelés 30 százalékát maga fizetni. Skultéty hiányolja a tervekből a katasztrofális egészségügyi állapotban lévő országban a megelőzést. Égetőnek nevezi továbbá az orvosok tömeges elvándorlása keltette problémát, melynek oka az igen alacsony bérszínvonal, ami 150 – 180 000 forintos nettó béreivel a nyugat-európai színvonal töredékét jelenti.
ORF (steiermark.orf.at)
Az osztrák közszolgálati televízió grazi regionális stúdiója A magyarok tiltakoznak a „stájer hab” ellen című cikkében ismerteti a Rába szennyezése miatti környezetvédelmi vitát. A magyar folyószakaszon tapasztalható habképződést többek között a wollsdorfi és feldbachi bőrgyárakra vezetik vissza. A tisztítóberendezés ellenére szennyező anyagok szivárognak a Lappincsba, a Feistritzbe és a Rábába. Annak ellenére, hogy a habzás csak Magyarországon tapasztalható, a magyar hatóságok elveszítették a türelmüket. A jelenleg is folyó vizsgálatok ellenére Magyarország már nem kívánja ezek eredményét megvárni és azzal fenyegetőzik, hogy január 1-től „visszaküldi a habot.” Ennek azonban nem kell feltétlenül bekövetkeznie, a grazi tartományi kormány közösen a kismartonival már az ügy vizsgálata érdekében létrehozta az illetékes munkacsoportokat. Az életminisztériummal ( – ezt a nagyképű nevet adták a bécsi mező- és erdőgazdasági, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumnak, melynek honlapján a tárcát irányító Josef Pröll nyilatkozata olvasható az osztrák szennyvíztisztító nagyhatalomról. Szerk. –) dolgozunk a megoldáson – már kedden tárgyalunk az ügyről Bécsben- nyilatkozta a stájer környezetvédelmi ügyek irányítója, Manfred Wegscheider (SPÖ), aki hangsúlyozta, hogy a folyók stájerországi szakaszain elvégzett mérések szerint a vízminőség mindig megfelelt az előírásoknak. Az egyik lehetőség a bőrgyárak tisztítóműveinek korszerűsítése. Ennek ellenére százszázalékos biztonsággal nem állapítható meg, hogy valóban kizárólag a bőrüzemek felelősek a habképződésért. Az illetékesek nyilatkozatai szerint készek az összes környezetvédelmi előírás teljesítésére. Szakértői vélemények szerint egyébként a folyókon megjelenő hab nem természetes eredetű, de veszélytelen.
origo.hu
Jövő héten már havazás és ónos eső is lehet
