Szavazás vaskos meglepetéssel a portugál köztévében

A portugál Jornal de Notícias független lap szerint nem kis meglepetést okozott a köztévében végzett, és hónapok óta tartó felmérés a 10 legnagyobb portugál személyiségről. A legnagyobb példányszámú spanyol napilap, az El País is beszámolt róla, hogy Baszkföldön feszültséget és incidenst okozott a tartomány elnökének beidézése a tartomány legfelsőbb bírósága elé.

El País – Spanyolország

Juan José Ibarretxe lehendakari, Baszkföld tartományának vezetője közölte a bilbaói legfelsőbb baszk bíróság előtt, hogy ha szükséges, újra tárgyalni fog Arnaldo Otegivel a baszk békefolyamat érdekében, a 2002 nyarán az ETA politikai szárnyának tekintett és ezért betiltott baszk párt, a Batasuna szóvivőjével. Ibarretxe és Otegi ellen azért indult eljárás, mert lehendakari január 22-én is találkozott a még mindig betiltott Batasuna szóvivőjével a tavaly december végén két halálos áldozatot követelő madridi reptéri ETA-merénylet után. Mindketten megjelentek ugyan a bíróság előtt, de Otegi nem volt hajlandó válaszolni a bíróság kérdéseire, helyette felolvasott egy közleményt. Ebben bejelentette, hogy polgári és politikai jogai birtokában tárgyalt a baszk pártokkal a konfliktus megoldása érdekében.

A tárgyalás előtti feszültség miatt incidensre is sor került a több száz érdeklődőt és a beidézettekkel rokonszenvező híveket vonzó eseményen. A bíróság bejáratánál a Foro de Ermua (az egyik ETA-ellenes szervezet) egyik szocialista férfi tagja rúgást kapott legérzékenyebb testrészére a baszk nacionalista párt (PNV) egyik női tagjától.

Jornal de Notícias – Portugália

Az országos független napilap vasárnap estétől hétfő hajnalig közölte a közszolgálati tévé hónapok óta tartó felmérésének végeredményét. A nézőknek arról kellett szavazniuk, hogy kit tartanak a 10 legnagyobb portugál történelmi személyiségnek. Első helyen António de Oliveira Salazar, Portugália egykori diktátora (1932-1968) végzett 41 százalékkal, őt – messze lemaradva – 19 ponttal követte a portugál kommunista párt egykori elnöke, Álvaro Cunhal (1961-1992), aki nemrég, 2005 júniusában halt meg. A harmadik helyen 13 százalékot kapott a diplomata Arístides de Sousa Mendes, a „portugál Oskar Schindler„, aki 1940-ben akinek tudott – nemzetiségétől függetlenül -, segített elmenekülni a náci megszállás alá került Franciaországból.

A szavazás során nagy vihart kavart a baloldali nézők körében, hogy a diktátor neve egyáltalán felkerült a lehetséges jelöltek közé. Odete Santos, Cunhal egyik híve tiltakozott is, mert szerinte Salazar „nem volt vezető. Nem lehet vezető olyan ember, aki erővel vezeti be rezsimjét, a fasiszta államot”. A szavazás végeredménye után ismét támadást intézett a győztes ellen, mondván, hogy „a fasizmus dicsérete ellentétes az alkotmánnyal„. Salazar a diktatúra első éveiben pénzügyminiszter volt, hatalomra kerülése után új alkotmányt vezetett be, majd megalapította a Nemzetközi és Államvédelmi Rendőrséget (PIDE), és betiltott minden ellenzéket. 1968-ig állt totalitárius rendszere élén.