A magyar állam nem gazdálkodott megfelelően az Európai Unió által kiosztott szén-dioxid-kvótákkal – mondta a Debreceni Egyetem docense. Az 1997-ben több mint száz ország által aláírt kyotói egyezményben Magyarország vállalta, hogy az 1985-ös állapothoz képest hat százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2012-ig.
Bai Attila szerint ez megvalósítható, mivel a rendszerváltozás után a nagyobb gyárak bezárásával jelentősen csökkent a szén-dioxid-emisszió. A későbbiekben viszont gondot okozhat, hogy Magyarország a tavaly indult kvótakereskedelemben a korábbi harminc helyett csak egy-két euróért adta el márciusban a kibocsátási egységeket.
„Elkótyavetyéltük ezt a lehetőséget“ – mondta a docens, aki szerint Magyarország a kedvezményezett vállalatokat nem kényszeríti arra, hogy csökkentsék a kibocsátásukat.
A szakértő szerint 2012 után bajban lehet Magyarország, az Európai Unió által előírt, 2020-ig tervezett húszszázalékos csökkentést ugyanis nehezebb lesz elérni, a kvótákat pedig eladtuk.
A nyugat-európai államokban is gondot okoz a további kibocsátáscsökkentés, hiszen az ottani gyárakban már modern technológiával dolgoznak, és nekik ehhez képest kell ugyanannyival csökkenteni a levegőbe engedett gáz mértékét. Ők ezért kelet-európai államokban hajtanak végre környezetvédelmi beruházásokat, így vásárolva kvótát a szegényebb, de emissziót tekintve kedvezőbb helyzetben lévő államoktól.
Ez Magyarországnak jó, hiszen a tisztább levegő mellett munkahelyeket is teremt, mi viszont 2012 után csak óriási költségek árán tudjuk teljesíteni az uniós feltételeket.
(Info Rádió)
görögország
Új szintre léphet a migráció elleni küzdelem Görögországban
