A kormány értékelt: plusz pénzt kapnak a szolgálatok és a rendőrség

Csaknem 21 milliárddal többet költhetnek a minisztériumok a költségvetés egyensúlyi tartaléka kárára – döntött ma a kormány. Értékelték a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok elmúlt időszaki teljesítményét, s 2,1 milliárd forintot adtak költségeik fedezetére.

A kormány szerdai döntése értelmében a következő fél évben a minisztériumok összesen 20,88 milliárd forintot használhatnak fel a költségvetés 80 milliárdos fejezeti egyensúlyi tartalékából – jelentette be Gál J. Zoltán kommunikációért felelős államtikár a kormányülést követően. A kabinet azután döntött így, hogy meghallgatta a Pénzügyminisztérium összefoglalóját az egyes minisztériumok első negyedéves gazdasági beszámolóiból. Eszerint a tárcák az ütemezésnek megfelelően használják fel a rendelkezésükre álló költségvetési forrásokat és ez a feltétele a tartalékok felhasználásának. A minisztériumok azonban nem arányosan, hanem az előttük álló feladatok szerint részesednek ebből az összegből. Gál J. Zoltán azonban részleteket nem árult el.

A tárcáknak legközlelebb a harmadik negyedév után kell beszámolniuk gazdálkodásukról és akkor dönt a kormány a tartalék további felhasználásáról.

A költségvetés fejezeti egyensúlyi tartalékát a minisztériumok adják a saját fejezeti költségvetésükből elkülönített forrásokból. A tartalékokat csak akkor használhatják fel a tárcák, ha a félévenkénti beszámolókon megfelelnek az év elején támasztott gazdasági kritériumoknak.

Veres János pénzügyminiszter azt közölte: a kormány értékelte a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok elmúlt időszaki teljesítményének költségvetési hatásait. Hozzátette: 2,1 milliárd forint értékben kaptak ezen intézmények a megnőtt, egyszeri költségeik fedezetére költségvetési pótlást.

Törvényjavaslat a schengeni rendszerrel kapcsolatban

A kormány elfogadta a schengeni végrehajtási egyezmény alkalmazásához szükséges törvényjavaslatot az információs rendszer jogi feltételeiről – erről már Petrétei József igazságügyi miniszter beszélt. A schengeni információs rendszer jogalapját megteremtő törvényt mielőbb el kell fogadni ahhoz, hogy szeptember elsejétől életbe léphessen. Ehhez kapcsolódóan külön végrehajtási rendeletek elfogadása is szükséges. A következő feladat az információs rendszer (SIS) hazai technikai kiépítése az érintett szerveknél, a rendőrségnél, a határőrségnél, a külképviseleteken. Ez folyamatosan történik, az ütemet tudjuk tartani – közölte Petrétei József.

Szijjártó: A schengeni határokon kívül maradó magyarok számára a határátlépését nehézséget fog jelenteni

A Fidesz szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy a schengeni csatlakozás tudatában kérte fel a Fidesz elnöksége a párt európai parlamenti (EP) képviselőit, hogy kezdeményezzenek egyeztetést a többi magyar EP-képviselőivel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadásáról. Mint mondta a schengeni határokon kívül maradó magyarok számára a határátlépését nehézséget fog jelenteni.

Szijjártó Péter a schengeni csatlakozás kapcsán felhívta a figyelmet Orbán Viktor Fidesz-elnök és Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője közötti megállapodás egyik pontjára, amely arról szól, hogy rendkívül fontos lenne az EU közös bevándorlás-politikájának a megalkotása.

Több pénzt ígérnek

Aláírták az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), a dokumentumot a kormány részéről Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos, az unió részéről Danuta Hübner regionális fejlesztési biztos látta el kézjegyével. „A szerdán aláírt dokumentum a következő hét évre meghatározza, milyen területekre mennyi uniós pénzt fordítunk a rendelkezésre álló mintegy 8 ezer milliárd forintból” – mondta Gál J. Zoltán. Hozzátette: több pénz jut a humán erőforrás és a gazdaság fejlesztésére, valamint környezetvédelemre.
(MTI)