Ausztriában politikai kérdés a gázvezeték

A Wiener Zeitung az újabb orosz gázvezeték-tervek mögött meghúzódó törekvések politikai következményeit elemzi. A Die Presse a magyarországi privatizáció befejezésével foglalkozik, kitérve a tervezett Nemzeti Vagyonigazgatóságra.

Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)

Az osztrák fővárosi napilapban Harald Waiglein Politika is folyik a csővezetékben című cikkében ismerteti Moszkva gáznagyhatalmi terveit. A földgáz jelentőségének növekedésével együtt növekszik az Oroszországtól való függés, hiszen az európai gázbehozatal közel fele már most is Putyin birodalmából érkezik, s ez az arány a következő években kétharmadra fog nőni.
Az orosz hatalmi befolyás növelésének meghatározó eszköze az a gázvezetékrendszer, mely jórészt még a szovjet időkből származik, és sok ezer kilométeren át az egykori befolyási övezeteken keresztül húzódik. Moszkva most arra törekszik, hogy új gázvezetékekkel északon és délen megkerülje a kelet-európai államokat. Politikai értelemben a vezeték növelni fogja a bizonytalanságot, hiszen ez lehetővé tenné hogy Ukrajnát, Fehéroroszországot, de olyan uniós tagállamokat, mint a Balti-államokat, Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot is kikapcsolják a gázellátásból anélkül, hogy az veszélyeztetné a jól fizető nyugat-európai államokba irányuló szállításokat. Ezáltal jelentősen megnövekedne Oroszország Kelet-Európa feletti befolyása – írja a lap.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos Magyarország: Befejezés előtt az államtalanítás című cikkében ismerteti a privatizáció befejezésére vonatkozó budapesti terveket.
Amennyiben a budapesti parlament még a nyári szünet előtt elfogadja az új vagyonjogi szabályozást – erre június 18-ig van ideje – ,akkor az ország formálisan is befejezi a privatizációt.
Magyarország Kelet-Közép-Európa első reformállamaként 1990-ben látott hozzá a privatizációhoz. Akkoriban 1859 állami tulajdonban lévő, 1670 milliárd forint könyvszerinti értékű vállalat létezett az országban. Azóta 755 cég eltűnt, csődbe jutott, vagy bezárták. 1293-at teljesen magánosítottak. A számszerű eltérés a „magyar útból” ered: már 1990-ben 500 céget különböző módon kiszerveztek az állami tulajdonból, de később ismét bevonták az állami körbe. Magyarország 2001-ig a magánosítás és zöldmezős beruházások tekintetében az elsődleges célállam volt a térségben a nyugati befektetők szemében – írja elemzésében az állami vagyonügynökség. A magánosítás összesen 2810 milliárd forintot hozott az államkasszába, a befektetések 10 582 milliárdot. Ausztria a 2006. júniusig vezetett statisztikában a maga 4,9 százalékával a negyedik helyet foglalta el, Németország (22,6 százalék), az Egyesült Államok (12,9 százalék) és Franciaország (8 százalék) mögött. Az eredetileg 1859 (valamint a közel 500) állami vállalatból az Állami Privatizációs Ügynökség adatai szerint mára csak 36 vállalat maradt 595 milliárd forint értékben, most ezeket a „szent teheneket” kívánja a kormány eladni. A privatizáció csak az egyik lépés, az év végén megszűnik az ÁPV Rt., a Nemzeti Földalapot és az Államkincstárt egy új intézetben, a Nemzeti Vagyonigazgatóságban fogják egyesíteni. Még nem született döntés, hogy megvalósul-e Veres János ötlete, hogy a minisztériumok kezében lévő állami vagyont átadnák ennek az új intézménynek, mely ezt a vagyont bérbe adná.