Érettségi – Rendben lezajlott a magyar írásbeli

Rendben lezajlottak az írásbeli érettségi vizsgák magyar nyelv és irodalomból, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyakból hétfőn az ország 1.144 középiskolájában és 92 emelt szintű vizsgahelyszínén - közölte az oktatási tárca hétfőn kora délután az MTI-vel.

A vizsgák rendben és minden probléma nélkül zajlottak le az ország középiskoláiban. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi két részből állt. Középszinten az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kellet megoldaniuk a vizsgázóknak, 40 pontért. Az idei szöveg Bécs kedvelt vendéglőiről, a turisták által is keresett „heurigerekről„ szólt.

Az ironikus megjegyzésektől sem mentes szöveg a mai tömegturizmus és a régi, hangulatos kiskocsmák szembeállítására épült, de szólt a bécsi vendéglátás más történeti érdekességéről is. A feladatok a szövegben található és abból kikövetkeztethető kifejezések használatára éppúgy rákérdeztek, mint az írás hangnemére vagy az abban megjelenő történelmi személyek szerepére és eseményekre. Egy feladat a bekezdésekhez rendeltet címeket, egy másik a szöveg alapján táblázatba rendelteti az adatokat. Az utolsó feladat összegző: az olvasottak alapján érveket és ellenérveket kellett gyűjteni ahhoz, hogy ez a szöveg alkalmas-e egy feltételezett bécsi kiránduláshoz kedvcsinálónak.

A második, szövegalkotási részben 3 különböző típusú feladatból az egyiket kellett 3 óra alatt kidolgoznia a maturandusnak. Ezzel 60 pontot lehetett elérni. Az első feladat érvelő típusú, idén arról szólt, hogy az újféle médiák, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. A megoldás értékelésében nem az a kérdés, hogy a jelölt mi mellett foglal állást, hanem hogy milyen erős érvekkel támasztotta alá mondanivalóját.

A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellája volt. Az ötvenes évek végén született alkotás egy kisfiúnak és egy kislánynak a felnőtteket imitáló közös játékát mutatja be, s amiből megismerhető a felnőtti világról alkotott képük.

Az összehasonlító elemzés két szerelmes verset állít egymás mellé: Csokonai Vitéz Mihály Az eleven rózsához és Ady Endre Meg akarlak tartani című verse között száz év telt el. Egy évszázad szerelemfelfogásbeli változásáról és a költői nyelvi megformáltságban is érzékelhető átalakulásról kellett képet alkotnia a vizsgázónak a két vers összevetésekor. Az értelmezést segítő szempontok itt is szerepeltek a feladatlapon – áll a tárca anyagában.

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 4 órás volt, itt a diák maga dönthette el, melyik feladattípusra mennyi időt fordít, viszont ezen a szinten a maximális pontszám eléréséhez valamennyi feladatot meg kellett oldani.

A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40 pontot ért. Idén Kosztolányi Marcus Aurelius című ódája állt a középpontban. A kérdések sora nyelvi, műfaji, stiláris érzékenységet mért, egy feladat pedig más költők költői szerepeiről kérdez. A műelemzésért 25 pontot lehetett kapni: Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájában a hangnem kettősségének vizsgálatát állítja középpontba. A Reflektálás egy jelenségre feladatért, 20 pont járt. Idén arról kellett egy szöveg segítségével röviden értekezni, hogy történelmi és irodalmi szövegek miképpen különíthetők el – ha elkülöníthetők – egymástól.

A 15 pontos gyakorlati írásbeli egy fiktív honlapra vár hozzászólást arról, hogy az utcai feliratok angolosodása mit jelent, és milyen viszonyban áll a 2002 óta hatályos (és idézett) nyelvtörvénnyel.

Csak kora délután hozták nyilvánosságra

A szaktárca közlése szerint a tételeket és azt, hogy milyen hozzájuk kapcsolódó feladatokat kellett megoldani a diákoknak, biztonsági okok miatt csak kora délután hozták nyilvánosságra.
Magyarból középszinten 92 826-an, emelt szinten 4302-en vizsgáztak. Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont illetékes vezetője korábban az MTI-nek elmondta, hogy nem volt lényeges változás a tavalyi vizsgákhoz képest.

A magyar írásbeli érettségiken a diákok magyar helyesírási szótárt használhattak, a maturálóknak a szövegértési feladatsorra 60 perc, a szövegalkotási feladatokra 180 perc állt rendelkezésre.
A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstollal dolgozhattak a tanulók.

A magyar írásbelin a szövegértési feladat szövege általában 800-1100 szó terjedelmű esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése volt, esetenként a megadott válaszvariációk közötti döntés.

(MTI)