Történelem érettségi: életszínvonal a Kádár-korban

Rendben befejeződtek a történelem írásbeli érettségik a középiskolákban, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés – közölte az oktatási tárca szerdán kora délután az MTI-vel. Középszinten 88 388-an, emelten 9 047-en adtak számot tudásukról.

A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, amellyel a vizsgázók a feladatmegoldásban szabadon gazdálkodtak. A vizsgázóknak két eltérő feladattípust kellett megoldaniuk. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, míg a második rész rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszéfeladatokból állt. A 8 esszékérdésből – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni.

Mindkét feladattípus fontos eleme volt a jelenismeret, a társadalomismeret. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást. A feladatok között szerepelt a céhes ipar jellemzői, a magyarországi népmozgások a XVIII. században, a XIX. századi eszmerendszerek, a fejlődő világ problémái, a mai magyar országgyűlési választások szabályai. A feladatok jellege is változatos volt: térképelemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, karikatúrák értelmezése. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott.

A történelem emelt szintű írásbelin négy óráig dolgozhattak a diákok. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között volt a görög Szólónra, a reformációra, a kiegyezés alternatíváira, vagy az 1956-os forradalomra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. a környezetszennyezés vagy a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolata).

A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező (pl. az angol alkotmányos monarchia jellemzői, a szocialista világrendszer válsága, Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri szerepe, az életszínvonal alakulása a Kádár-korban). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia.

(MTI)