Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az említett felelősség tudatában készítette el tanulmányát az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete a közszféra és a gazdaság versenyképességéről, amelyben feltérképezték más országok gyakorlatát és ajánlásokat fogalmaztak meg a tennivalókról. Mint mondta, a Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutatóközpontjával közösen összeállított tanulmány alapján az ősszel kiterjesztik a kutatómunkát a konkrét magyar viszonyokra is minden részterületen.
Egy gazdaság, ország versenyképességét nemcsak a GDP-arányos mutatói tükrözik, hanem része ennek az oktatás, az egészségügy színvonala, és beletartozik egyebek között a rendőrség és az ügyészség is – hangsúlyozta Kovács.
Hiba az embereket tárgyként kezelni
A reformokat illetően az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy hatásukat 15-20 év távlatában érdemes vizsgálni, és hozzátette: kívülről a reformokat nem lehet végrehajtani, sikeres megvalósításukhoz a belső „tolóerő„ is szükséges. Hibának nevezte azokat a közgazdasági megközelítéseket, amelyek „tárgyként” kezelik az embereket, és úgy vélte, ezek a törekvések nem érik el hatékonyságnövelő céljaikat. Hozzátette: nem tekinthető reformnak az a „reform„, amelyik megvon valamit az emberektől, de helyette nem kínál semmit.
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, a kutatóközpont igazgatója az elemzett területek között említette a politikai és gazdasági szféra kapcsolatát. Úgy vélte, hiba azt állítani, hogy a politika rátelepszik a gazdaságra és ellehetetleníti azt, mivel a politika és a gazdaság jövője nem választható szét egymástól. Feladatnak nevezte a két szféra közötti kontaktus megteremtését, illetve egy nemzeti szintű minimumkonszenzus létrejöttét a fejlődés irányát illetően.
(MTI)
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
