A kelet-európai munkaerőhiány olyan mértéket ölt, hogy egyes ágazatokban 50 százalékkal emelkedtek a bérek az elmúlt tizenkét hónapban – írja a Financial Times keddi elemzésében. (A lap tévesen kelet-európai térségként írja le Közép-Európát is – a szerk.)
A térségbe tavaly 32,5 milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetés érkezett, ez felhajtotta a képzett munkaerő iránti keresletet. Ezzel egy időben ezrek vándoroltak Nyugat-Európába a magasabb bérek reményében, köztük gyakran éppen a legképzettebbek – áll az ismertetésben.
A brit belügyminisztérium május végén kiadott legújabb összegzése szerint csak az idei első negyedévben 49 ezren álltak újonnan munkába Nagy-Britanniában a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai országból. A friss statisztika szerint a 2004. májusi bővítés óta – idén március végéig – összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc országból nagy-britanniai munkavállalásra.
A Financial Times keddi riportja szerint ugyanakkor a kelet-európai vállalatok az építőipartól a számítástechnikáig toborzási nehézségekkel küszködnek még Lengyelországban is, ahol 13 százalékos a munkanélküliség. A magyarok és a csehek ugyan nem vándoroltak nagy számban nyugatra, mégis mindkét országban helyi munkaerőhiányok alakultak ki, miközben más országrészekben nagy a munkanélküliség. Vissi Ferenc, a Rába teherautógyár személyzeti vezetője azt mondta a lapnak, hogy a munkaerő mozgásának hiánya tény, mivel a magyar lakosság kultúrájának része, hogy nem szeret költözni. A Rába a 12 százalékos munkanélküliséggel sújtott Miskolcról próbált munkaerőt telepíteni győri központjába, ahol 4,3 százalékos az állástalanok aránya, a próbálkozás azonban elhalt, mivel sokan felmondtak, és hazamentek – áll a Financial Times keddi ismertetésében.
(MTI)
A kormány kiemelten támogatja a fiatalok munkába állását
