Fülöp István (Fidesz) arról beszélt, hogy katasztrofális helyzetet teremtett a fagykár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Kifogásolta, hogy nem nyilvánították katasztrófa sújtotta területté a megyét, szerinte a kormány újabb hitelek felvételébe akarja belehajszolni a gyümölcstermelőket, és megpróbálja ellehetetleníteni a gazdatársadalmat.
Gőgős Zoltán államtitkár közölte: a katasztrófa sújtotta területté nyilvánításnak a mindennapi élet alapvető feltételeinek helyreállítása a célja. Példaként említette az áram- és az ivóvízellátást. A fagykárok nem tartoznak ebbe – tette hozzá.
Véleménye szerint a hitellel generális segítséget tudnak adni azoknak, akiknek valaha is volt hivatalos árbevételük. A feketegazdaságot még katasztrófa esetén sem kellene segíteni – jegyezte meg.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, de a parlamenti többség igennel szavazott.
Gedei József (MSZP) az új külpolitikai stratégia alapvető elemeiről kérdezte interpellációjában a külügyminisztert.
Göncz Kinga válaszában elmondta: újfajta kihívásokra kell válaszokat találni, hiszen Magyarország immár a NATO és az EU tagja, és a határon túli magyar közösségek nagy része szintén uniós tagországban él.
Az Európai Uniónak is hatékonyabban kell működnie, az újonnan megjelenő globális szereplőkkel tudnia kell versenyezni, Magyarországnak kezdeményező módon kell jelen lennie a régióban, és a stratégiában kiemelten kell szerepelnie az ország biztonságát, a nemzeti összetartozást, a szomszédokkal való együttműködést érintő elemeknek – közölte.
A képviselő elfogadta a miniszteri választ.
Latorcai János (KDNP) és Domokos László (Fidesz) a Békés megyei 46-os főút felújítására vonatkozó egy évvel ezelőtti ígéretet kérte számon a gazdasági tárcán. Azt kérdezték, hol vannak az erre szánt források?
Garamhegyi Ábel gazdasági államtitkár közölte: ugyan nem hangzott el ilyen konkrét ígéret, de ez nem jelenti azt, hogy nem tartják fontosnak Békés megye fő- és mellékúthálózatának fejlesztését.
A 46-os út fenntartása és karbantartása folyamatos, felújítási munkái szükségesek, de ezek a rendelkezésre álló források függvényében kezdődhetnek meg – tette hozzá.
Válaszát a képviselők nem, a parlament azonban elfogadta.
Csáky András (MDF) a Duna Televízió erdélyi műszaki kapcsolatainak helyzetéről érdeklődött a Miniszterelnöki Hivataltól.
Emlékeztetett arra: áprilisban egy azonnali kérdésre adott válaszában Baja Ferenc államtitkár azt mondta: „egészen bizonyosan nincs olyan kormányzati szándék, hogy a Duna TV működése ellehetetlenüljön„, és megígérte, hogy vizsgálatot folytatnak a nem műholdas digitális kapcsolat szerepéről a Duna Televízió működésében.
Az ellenzéki képviselő különös fejleménynek nevezte, hogy egy nappal később a Szülőföld Alap Iroda elutasító levelet küldött a Duna TV-nek, és azt javasolta, hogy saját költségéből finanszírozza az erdélyi optikai kábel működtetését.
Kitért arra is: van egy olyan terv, amely 12 határon túli várost kötne műholdas kapcsolattal Budapesthez, ami 180-250 millió forintba kerülne.
Csáky András szerint nemzetstratégiai kérdés, hogy megmaradjanak a Duna TV élő bejelentkezései a határon túlról. Információi szerint az idén 13 millió forintra lenne szüksége ehhez a televíziónak. Lehet-e ez akadály Erdély és Magyarország kapcsolatában? – kérdezte.
Baja Ferenc, a MeH államtitkára válaszában kijelentette: a probléma az, hogy a Duna TV valójában nem pályázott a Szülőföld Alapnál, hanem a MeH-nek írt levelet.
A kormány abban érdekelt, hogy a Duna TV el tudja látni a feladatát, de a televízió független a kormánytól, ahogyan a Szülőföld Alap is az – tette hozzá.
Véleménye szerint ugyanakkor a televízió 8 milliárd forintos költségvetéséből tízmillió forintos nagyságrendű összeget ki lehet gazdálkodni.
Ha javaslatként valamilyen új hálózat létrehozása felmerül, akkor a hiteles intézmények, maga a televízió vagy a távirati iroda „járjon el egy koncepció keretei között”, az kerüljön az illetékes hatóságokhoz, és azokon keresztül próbálják megoldani a problémát – közölte Baja Ferenc.
Csáky Pál (MDF) megjegyezte: a Duna Televíziónak alapvető feladata, hogy Trianon fájdalmát enyhítse, és hírszolgálatával kösse össze az elszakadt részeket az anyaországgal.
A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát, de az Országgyűlés igen.
László Tamás és Nógrádi Zoltán (Fidesz) a szegedi panelfelújításokat bírálta. László Tamás elmondta: a panelházakra 12 helyett csak 8 centiméteres szigetelést tettek és ezzel lehet, hogy becsapják az embereket. Kifogásolta, hogy ezeket a felújításokat építési engedély nélkül lehet végezni.
Kérdéses, hogy a szabvány szerinti szigetelés kerül-e a házakra – mondta, és megkérdezte, hogy lesz-e vizsgálat az ügyben.
Ujhelyi István, az önkormányzati tárca államtitkára válaszában hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabály nem a hőszigetelés vastagságát, hanem a külső határolószerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó paramétereket határozza meg. A panelek az építés évétől függően sokfélék, így nem lehet meghatározni a hőszigetelés-vastagságot – közölte.
Kiemelte: Szegeden először az autópálya-építést, majd a logisztikai központot, a csatornázást, végül pedig a panelrekonstrukciót támadta a Fidesz, miközben mindegyik beruházás jól sikerült.
László Tamás nem fogadta el a választ, mert szerinte van olyan ház, amelyre csak öt centiméter vastag szigetelést tettek. A képviselők megszavazták az államtitkár válaszát.
Borsos József (Fidesz) szerint a kormány nem megfelelő eszközökkel próbálja visszaterelni az egészségbiztosítási rendszerbe a potyautasokat.
Példaként említette, hogy egy idős ember nem tud erre havonta majdnem hatezer forintot kifizetni.
Az ellenzéki képviselő úgy tudja: akik levélben jelezték ezt az egészségbiztosítónak, azok más-más válaszokat kapnak.
A járulékfronton mikor kristályosodnak ki az állampolgári kötelezettségek? – kérdezte Borsos József, aki arra is kíváncsi volt, hogy „mikor hagyják már békén azokat, akik egész életükben tisztességes polgárként éltek, gyermekeket neveltek fel, de nem volt biztosítási jogviszonyuk„.
Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára közölte: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény sorolja fel azokat az eseteket, amikor az emberek járulékfizetés nélkül is kaphatnak egészségügyi ellátást. Ide sorolta azokat az idős embereket, akik egész életükben gyereket neveltek és nincs önálló jövedelmük. Hozzátette: az alacsony jövedelmű családoknál a jegyző igazolása alapján csak egy fő után kell a járulékot befizetni, a szociálisan rászoruló embereknek pedig egyáltalán nem kell befizetniük a havi majdnem hatezer forintot.
Egyetlen beteg sem maradhat ellátás nélkül – szögezte le az államtitkár.
Borsos József nem fogadta el az államtitkár válaszát, de az Országgyűlés igen.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) azt kérdezte a Miniszterelnöki Hivatal illetékesétől, hogy miért uniós forrásból finanszírozzák a közszolgálati feladatokat. Hangsúlyozta: a MeH külsős cégekkel csináltat meg olyan feladatokat, amelyeket korábban állami intézmények láttak el. Mindezt uniós forrásokból – tette hozzá a képviselő, aki szerint saját kádereik finanszírozására használják fel az uniós forrásokat.
Példaként említette, hogy a MeH személyügyi államtitkársága egyszerűsített közbeszerzéssel keresett jelentkezőket munkakörelemzési-értékelési módszertan kialakítására és informatikai megvalósítására, amelyet uniós forrásból fedeztek.
Szetey Gábor személyügyi államtitkár azt mondta: értelmetlen a felvetés. Hozzátette: olyan feladatot pályáztattak meg, amelyet korábban senki nem végzett el, tehát ez nem volt korábban állami feladat.
Az államtitkár felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy létezik egy olyan uniós operatív program, amelynek egyik fő területe a közigazgatás fejlesztésének finanszírozása.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el Szetey Gábor válaszát, de a Ház megszavazta.
MTI
gazdaság
A kormány kiemelten támogatja a fiatalok munkába állását
