Lázár: Mi alapján dönt a kormány a sebészeti ellátásról?

Az egészségügyről és a nyugdíjrendszerről esett szó többek között hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Lázár János (Fidesz) azt tudakolta, mi alapján és mikor dönt a kormány az egynapos sebészeti ellátásról. Megvalósul-e az álom, hogy ezen ellátás keretében a megszűnő aktív ágyakat pótolni tudják a kórházak? – kérdezte a képviselő.

Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, szakmai alapon hozzák meg a döntést. Hozzátette: a pályázat kiírásában szerepelt, hogy előnyt élveznek azok az intézmények, ahol megszűnő aktív ágyak vannak, illetve azok, ahol jelenleg is működik egynapos sebészet.

Puskás Tivadar (KDNP) a szombathelyi Markusovszky Kórházzal kapcsolatban tett fel szakmai kérdéseket az egészségügyi miniszternek. Ellentmondásnak tartotta, hogy egyes szakterületeken, például a gyereksebészeten és a kézsebészeten az intézménynek nincs nevesített ágya, de van ellátási kötelezettsége.

Az államtitkár válaszában azt mondta, mivel szakmai ügyekről van szó, azt kezdeményezi, hogy személyesen vitassák meg a feltett kérdéseket.

Vas János (MDF) azt kérdezte, mikor alakítja át a kormány a nyugdíjrendszert úgy, hogy a jelenleginél jobban vegye figyelembe a felnevelt gyerekek számát.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára közölte: a most folyó távlati nyugdíjkoncepció kialakításánál külön vizsgálják a gyermekkedvezmény kiterjesztését. Hozzátette: az államigazgatási szerveknek és a független kutatóműhelyeknek eltérő a véleménye ebben a kérdésben.

Mesterházy Attila (MSZP) a külügyminiszter néhány héttel ezelőtti azerbajdzsáni útja kapcsán azt mondta: csökkenteni kell Magyarország egyoldalú energiafüggőségét a források és az elérési útvonalak diverzifikálásával.

Göncz Kinga külügyminiszter közölte: Azerbajdzsán az Európai Unió szomszédságpolitikájának fontos célországa. Az azerbajdzsáni vezetők elkötelezettek abban, hogy az EU értékeit elfogadják az energiapolitika területén is – fűzte hozzá.

Nyitray András (Fidesz) szerint Szilvásy Istvánnak, Szilvásy György kancelláriaminiszter testvérének kórházigazgatói kinevezésében feltehetőleg „a családi érintettségnek lehet szerepe„. Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára válaszában közölte: az Állami Egészségügyi Központ főigazgatójának a legalkalmasabb jelöltet választotta ki a miniszter nyílt pályázaton.

Nagy Kálmán (KDNP) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettesének távozása kapcsán azt kérdezte az egészségügyi tárca államtitkárától, hogy a minisztérium vajon le akarja-e építeni az OEP-et, direkt vagy indirekt módon támogatva a magánbiztosítókat.

A kereszténydemokrata politikus arra figyelmeztetett: az emberek becsapása azt mondani, hogy a kockázatközösség és a magánbiztosítók egyszerre érvényesülhetnek. A vegyes modell szegény és gazdag biztosítókat jelent majd – tette hozzá Nagy Kálmán.

Kovács Attila egészségügyi államtitkár azt válaszolta, hogy Székely Tamás főigazgató-helyettes közös megegyezéssel távozott, a tárcának pedig egyáltalán nem szándéka leépíteni az OEP-et. Az államtitkár szerint a vegyes modell pontosan azt jelentené, hogy ha a társadalom 99 százaléka az OEP-nél akar maradni, akkor megteheti, és az állami egészségbiztosítónak nem lesz vetélytársa.

Csáky András (MDF) az örökösödési illeték eltörlését szorgalmazta, emlékeztetve arra, hogy ezt bizonyos keretek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is lehetségesnek tartotta az MDF-fel folytatott megbeszélése után.

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára ugyanakkor azt mondta: a kormány szerint az ingatlanadóval együtt lehet hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly egy örökös átlagosan 43 ezer forintot fizetett, a legtöbbet pedig nem a kisjövedelműek, hanem a nagy vagyonok öröklői fizetik.

Simon Gábor (MSZP) azt kérdezte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben mennyi pénz van a munkavállalók képzésére.

Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár szerint uniós forrásokból hét év alatt 24 milliárd forint jut a mikro-, kis- és középvállalkozások alkalmazottainak képzésére. Hozzátette: a képzési és a foglalkoztatási alap pénzeit, valamint a normatív támogatásokat is hozzászámolva hét év alatt a 100 milliárd forintot is meghaladja majd a felnőttképzésre fordítható forrás.

MTI