„A kormány terve az, hogy az év végéig valamennyi tanácsi munkacsoport esetében kiválasztja azokat a munkatársakat, akik a 2010–11-es időszakban, majd 2011-ben elnökségi feladatokat látnak el„ – mondta a Külügyminisztérium szakállamtitkára csütörtökön újságíróknak. A szükséges ezer-ezerkétszáz szakember jelentős többségét a közigazgatásból választják ki, száz-kétszáz alatt lesz az úgymond külsősök száma – mondta a szakállamtitkár. A munkatársak szakmai és nyelvi képzése a jövő év elején kezdődik és 2009 végéig tart.
A magyar EU-elnökség költségei tízmilliárdos nagyságrendűek lesznek. A kiadások leginkább attól függnek, hány és milyen szintű tanácskozást szerveznek majd Magyarországon. Azokat az üléseket, amelyeket Brüsszelben tartanak, az uniós költségvetés fedezi, a tagállamokban rendezett események azonban teljes mértékben az elnöklő országot terhelik – mondta Iván. 2011 első félévében várhatóan két formális tanácsülés lesz, mind a kettőt Brüsszelben tartják majd, így Magyarországon valószínűleg nem lesz EU-csúcs, informális megbeszélések azonban igen. A felkészülést széles társadalmi egyeztetés kíséri majd: a kormányzat együttműködik az Országgyűléssel, a parlamenti pártokkal, az önkormányzatokkal, a gazdasági és kulturális szférával és a civil szervezetekkel – hansúlyozta Iván.
A héten megalakult az EU-elnökség kormánybizottsága, amelyben a miniszterelnök mellett részt vesz többek között a külügyminiszter és a pénzügyi tárca vezetője is. A testület titkársági feladatait a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közösen látja el.
Iván Gábor elmondta: az unió állandó elnöke a közösség politikai képviselője lesz és alapvető feladata a tanácsi ülések vezetése lesz. Magyarországnak két EU-taggal kell együttműködnie, Spanyolországgal és Belgiummal, mielőtt átvenné a soros elnökséget.
(MTI)
Építési és Közlekedési Minisztérium
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
