Magyarország kiemelkedően teljesít a klímavédelemben

Magyarország a klímavédelmi nemzetközi vállalásait jelenleg több mint négyszeresével teljesíti túl, a régióban a legjobb mutatóval rendelkezik - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adataiból.

MNO
2007. 06. 24. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kis-Kovács Gábor, az intézet üvegházgáz-nyilvántartási osztályának vezetője elmondta: az ország az éghajlatvédelem jegyében megalkotott Kiotói jegyzőkönyvben azt vállalta, hogy a globális felmelegedést előidéző gázok kibocsátását 27 éves távlatban 6 százalékkal csökkenti 2012-ig.

Az OMSZ kalkulációja szerint a bázisidőszaknak számító 1985-1987 közötti időszak éves kibocsátási átlaga több gázféléből 115,571 millió tonnát tesz ki szén-dioxid egyenértéken számítva. Ehhez képest 2005-ben 80,219 millió tonna üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki Magyarországon, ami 30,6 százalékkal kevesebb az összehasonlításban szereplő periódushoz képest. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a kiotói vállalásánál 24,6 százalékkal alacsonyabb szinten állt a legutóbbi adatok szerint – hangoztatta az osztályvezető. Jelezte, hogy a kép még ennél is kedvezőbb a szén-dioxidot megkötő erdők, mezőgazdasági területek, füves puszták, azaz az úgynevezett nyelők figyelembevételével. Nyelőkkel számolva 29 százalékkal teljesítette túl éghajlatvédelmi vállalását az ország.

A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy a nehézipar visszaesését követően 1992 óta lényegében stagnál az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. Az osztályvezető kitért arra: a kibocsátási adatok 5 százalékkal eltérnek a korábban közölt, előzetes statisztikáktól. Az ENSZ kérésére az OMSZ ugyanis új, pontosabb becslési módszertant alkalmazva újraszámolta néhány ágazat kibocsátásait több mint 20 évre visszamenően. A kalkulációkhoz szükséges adatok egyebek között a Központi Statisztikai Hivataltól, a VITUKI-tól, a Energia Központ Kht.-tól és nagy ipari vállalatoktól származnak.
Az EU tanácsadó szervezeteként funkcionáló EEA legutóbb közölt, de az OMSZ módosított statisztikáit még nem tartalmazó adatsora szerint Magyarország a nyelőkkel is számolva 34,5 százalékkal csökkentette 2005-ig kibocsátásait.

A kimutatás szerint az EU 27 tagországa együttvéve 2005-ben 7,9 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátott ki a legtöbb ország számára bázisidőszakul szolgáló 1990-hez képest. A kiotói dokumentumban 8 százalékos csökkentést vállaló 15 régi uniós tagország mindössze 2 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját 2005-ig. A csökkentésben a régi tagországok közül élen jár Németország mínusz 18,7 százalékkal, az Egyesült Királyság mínusz 15,7 százalékkal, Finnország mínusz 14,6 százalékkal és Svédország mínusz 7,4 százalékkal.

A legrosszabbak

A legrosszabbul teljesítő országok között van a kibocsátását 52,3 százalékkal növelő Spanyolország, a plusz 40,4 százalékon álló Portugália, és a 25,4-25,4 százalékon álló Írország, illetve Görögország. A Magyarországgal egy időben csatlakozó tagállamok közül Lettország áll a legjobban, hiszen 58 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját a bázisévhez képest. Litvánia 53,1 százalékkal, Észtország 52 százalékkal bocsátott ki 2005-ben kevesebbet a 25 évvel korábbihoz képest. A régióban Szlovákia mínusz 33,6 százalékos, Lengyelország mínusz 32 százalékos, Csehország mínusz 25,8 százalékos mutatókkal rendelkezik. Szlovénia kibocsátása ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.