Kis-Kovács Gábor, az intézet üvegházgáz-nyilvántartási osztályának vezetője elmondta: az ország az éghajlatvédelem jegyében megalkotott Kiotói jegyzőkönyvben azt vállalta, hogy a globális felmelegedést előidéző gázok kibocsátását 27 éves távlatban 6 százalékkal csökkenti 2012-ig.
Az OMSZ kalkulációja szerint a bázisidőszaknak számító 1985-1987 közötti időszak éves kibocsátási átlaga több gázféléből 115,571 millió tonnát tesz ki szén-dioxid egyenértéken számítva. Ehhez képest 2005-ben 80,219 millió tonna üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki Magyarországon, ami 30,6 százalékkal kevesebb az összehasonlításban szereplő periódushoz képest. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a kiotói vállalásánál 24,6 százalékkal alacsonyabb szinten állt a legutóbbi adatok szerint – hangoztatta az osztályvezető. Jelezte, hogy a kép még ennél is kedvezőbb a szén-dioxidot megkötő erdők, mezőgazdasági területek, füves puszták, azaz az úgynevezett nyelők figyelembevételével. Nyelőkkel számolva 29 százalékkal teljesítette túl éghajlatvédelmi vállalását az ország.
A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy a nehézipar visszaesését követően 1992 óta lényegében stagnál az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. Az osztályvezető kitért arra: a kibocsátási adatok 5 százalékkal eltérnek a korábban közölt, előzetes statisztikáktól. Az ENSZ kérésére az OMSZ ugyanis új, pontosabb becslési módszertant alkalmazva újraszámolta néhány ágazat kibocsátásait több mint 20 évre visszamenően. A kalkulációkhoz szükséges adatok egyebek között a Központi Statisztikai Hivataltól, a VITUKI-tól, a Energia Központ Kht.-tól és nagy ipari vállalatoktól származnak.
Az EU tanácsadó szervezeteként funkcionáló EEA legutóbb közölt, de az OMSZ módosított statisztikáit még nem tartalmazó adatsora szerint Magyarország a nyelőkkel is számolva 34,5 százalékkal csökkentette 2005-ig kibocsátásait.
A kimutatás szerint az EU 27 tagországa együttvéve 2005-ben 7,9 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátott ki a legtöbb ország számára bázisidőszakul szolgáló 1990-hez képest. A kiotói dokumentumban 8 százalékos csökkentést vállaló 15 régi uniós tagország mindössze 2 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját 2005-ig. A csökkentésben a régi tagországok közül élen jár Németország mínusz 18,7 százalékkal, az Egyesült Királyság mínusz 15,7 százalékkal, Finnország mínusz 14,6 százalékkal és Svédország mínusz 7,4 százalékkal.
A legrosszabbak
A legrosszabbul teljesítő országok között van a kibocsátását 52,3 százalékkal növelő Spanyolország, a plusz 40,4 százalékon álló Portugália, és a 25,4-25,4 százalékon álló Írország, illetve Görögország. A Magyarországgal egy időben csatlakozó tagállamok közül Lettország áll a legjobban, hiszen 58 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját a bázisévhez képest. Litvánia 53,1 százalékkal, Észtország 52 százalékkal bocsátott ki 2005-ben kevesebbet a 25 évvel korábbihoz képest. A régióban Szlovákia mínusz 33,6 százalékos, Lengyelország mínusz 32 százalékos, Csehország mínusz 25,8 százalékos mutatókkal rendelkezik. Szlovénia kibocsátása ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.
(MTI)
Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij változásokat jelentett be
