Megyeri Dávid: Ha a mostani nómenklatúra ízlése szerint kellene értelmezni a törvényi előírást, az égadta világon semmiről sem lehetne referendumot rendezni. A műbaloldali kurzus végül még a megszüntetendő kórházak, iskolák kerítéséből, a vasúti sínekből származó bevételeket is a büdzsé részévé tenné. Milyen szerencse, hogy Hunyadi Mátyás királlyá választásakor még nem működött egy Szigeti–Halmai-féle OVB.
Maga Gyurcsány Ferenc mondta azt nemrégiben: áll a népszavazás elébe, s azt is prognosztizálta, hogy meg fogják nyerni. Hát akkor hajrá, itt az alkalom! Csak nem akarják kivívni a pártelnök nemtetszését az OVB-kliensek, hogy immár nemcsak az alkotmánnyal, az Alkotmánybírósággal, hanem a végrehajtó hatalom fejével is dacolnak? Igaz, Brüsszelben azt is mondta a neokommunista milliárdos: a népszavazást inkább a reformok támogatására tartaná helyesnek. Vészjóslóan dodonai fogalmazással úgy folytatta: harcolni fog, hogy a referendum ne legyen sikeres. Nos, ez azt jelenti, hogy elhagyta az optimizmusa. Nem bízik már abban, hogy az úgynevezett reformok mögé tudja állítani a társadalom többségét. Akkor most mit is akar? A mágnás lassan, de biztosan apadó önbizalmára utal, hogy az átültetett új kormányt az Országgyűlésben be sem mutatta. Az ombudsmanválasztást is őszre halasztották. Titkon a kormányfő is érezheti, hogy a valódi döntéseket inkább minél később – talán már egy új választás után – kellene meghozni. Ám mint tőle magától tudjuk: nem kell félni, nem fog fájni.
(Magyar Nemzet, 2007. június 25.)
Von der Leyen tekintélyuralmi rendszert épített ki
