Nem a vizitdíj a szégyen, hanem a hálapénz

Gyurcsány szerint minden gond és konfliktus ellenére, ha újra nagyok akarunk lenni, akkor cselekedni kell. Aki nem akar változást, az olyan szülő, aki a tanulás helyett randira vagy kocsmázásra biztatja a gyermekét – tért vissza Gyurcsány kezdeti hasonlatához. Mert valakinek ki kell fizetni azt az 500 milliárdot, ami hiányzik az egészségügyből. A kormány, amelyik tudja, hogy muszáj hozzányúlni az igazságtalanságokhoz, az „böcsületet érdemel” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

-Naggyá tenni a nemzetet. Ez a gondolat hatotta át a kormányt – jelölte meg immár sokadszor politikájának célját a miniszterelnök. Erre azért van szükség, mert lendületet vesztettünk. Azért van erre szükség, mert szembe kell menni az igazságtalanságokkal.
Gyurcsány ezekre azt a példát hozta, hogy a Rózsadombon több és jobb egészségügyi szolgáltatáshoz lehet jutni, mint Battonyán. A miniszterelnök szerint az meg ócska politikai szöveg, hogy tessék kevesebbet költeni irodabútorra. Aki ezt mondja, az nem érti, hogy hogyan működnek a dolgok – utalt az általa helytelennek tartott ellenzéki politizálásra a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc ezek után meglepő módon megemlítette, hogy a diákok és a rektorok együttesen támogatják a felsőoktatási reformot, majd kitért az egészségügy átalakítására is. Itt egy hetilap cikkére hivatkozva felháborodott azon, hogy pénteki napokon Magyarországon több gyermek születik, mint vasárnap. Ezek után álságosnak érezte azt, hogy vannak, akik a 300 forintos vizitdíj ellen lázítják az országot, és neki akarnak menni az új arisztokráciának, miközben a jövedelmek az egészségügyben igazságtalanul vannak elosztva. Erről kellene népszavazást kezdeményezni a miniszterelnök szerint. Az igazságtalanságokról szólva a miniszterelnök beszédében többször is szóba hozta a vizitdíjat és az egészségügy problémáit. Mint fogalmazott, az az igazi szégyen, hogy a kórházban fekvő beteg arról érdeklődik a kórteremben, mennyit kell majd zsebbe fizetnie az orvosnak, vagy a szülésre bemenő kismamák azt tárgyalják, nyolcvan-, vagy százezer forintot tegyenek az orvosnak szánt borítékba. Gyurcsány Ferenc ehhez kapcsolódva kiemelte: nem a vizitdíj a szégyen, hanem a hálapénz.

A brüsszeli csúccsal kapcsolatosan a miniszterelnök párhuzamot vont Európa és hazánk problémái között, elmondva, hogy Európa ugyanolyan változtatásokat akar, mint a magyar kormány. Gyurcsány szerint ugyanis az Egyesült Államok és Délkelet-Ázsia elmegy mellettünk, mert ott az emberek reggel, délben és este dolgoznak. Gyurcsány szerint ugyanis a siker fő forrása a saját teljesítményünk, és csak ezután jön a nemzet felelőssége.

Végezetül a miniszterelnök az országot egy nagy hajóhoz hasonlította, ami, ha már elmozdult, akkor nyugodtabb vizekre kell evezni vele, és ez a hajó nem fog felborulni, még ha egyesek azt szeretnék is.