Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Peter Martos ÖMV-MOL felvásárlása: „Jobb, mint az oroszok” című cikkében foglalkozik a magyarországi székhelyű cég olajpapírjainak osztrák felvásárlásával. A MOL álláspontja világos: a régió két legnagyobb olajvállalatának szorosabb együttműködése a verseny végét jelentené, ami „előnytelen” lenne. Ebben az esetben az egykori monopolista olyan érvet használ, ami tőle szokatlanul hangzik: a MOL menedzsment olyan partnereket részesít előnyben – mondják – ahol az állam szerepe minimális. Az ÖMV esetében az osztrák állam a részvények 31,5 százalékot birtokolja, a MOL-nál 2006. decemberében az állami tulajdon utolsó morzsáit is felszámolták. A magyarországi konszern folytatni kívánja eddigi stratégiáját, melynek célja a részvényesek érdekeinek – tehát az ÖMV-nek is – növekedés általi képviselete. Az elemzők szerint a cég mindent megtesz, hogy a nagyobb partnerek, például a Gazprom számára nélkülözhetetlenné tegye magát. Másrészt maguk is aktívak a legfontosabb kitermelési területeken – kivéve a rendkívül ígéretesnek számító dél-magyarországi makói mezőt, ahol a kanadai Falcon gáz és olajipari konszern birtokolja jogokat. Oroszországban a MOL idén áprilisban vásárolta negyedik olajmezőjét: a Matjusinszkaja Vertikal cég átvételével a magyarországi cég 3200 négyzetkilométeren vásárolt kutatási és kitermelési jogokat a nyugat-szibériai Tomszk körzetében. A Miller & Lents elemző cég álláspontja szerint naponta 550 – 600 hordó olajat termelnek a nagyjából hatmillió hordóra becsült készletből. A terület kapcsolódik a Transznyeft csővezetékéhez. A MOL-t korábban azért bírálták, mert túl keveset tett terjeszkedése érdekében. A Gazprommal történő „Kék áram” együttműködésben a MOL egészen pragmatikus álláspontot képvisel. Amennyiben a vezetéket nyugati irányba meghosszabbítják, akkor számíthatnak a MOL-ra, ha az uniós Nabucco projekt megvalósítása a jelenleginél gyorsabban halad, akkor a magyarok ezt támogatják. Jelenleg mindkét nagyberuházás része a MOL stratégiai terveinek. „Jobb, mint az oroszok“, hangzott kedden, ahogyan a magyarok az „ő” olajvállalatuk, a MOL, ÖMV általi felvásárlását kommentálták. A megkérdezettek egyharmada elégedettnek tűnt; a nagy részük, miként Hernádi Zsolt MOL vezérigazgató is, azonban inkább zavarodottnak látszott. Az immár ÖMV tulajdonban lévő részvények korábban a Magyarországon élő orosz oligarcha-család, a Rahimkulovok kezében voltak. A „közvetítő“ a bécsi VCP Capital Partners pénzügyi csoport volt, mely a MOL részvényeinek öt százalékát tartja kezében.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Martin Lutz, A gondatlanság kellemetlen helyzetbe hozza a minisztert című cikkében ismerteti a legújabb Bundeswehr-botrányt. SPD és az FDP keményen bírálja Franz Josef Jung (CDU) honvédelmi minisztert, mert a Bundeswehr 1999-2003 közötti külföldi bevetéseinek teljes titkosszolgálati anyaga megsemmisült. „A honvédelmi miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy még egyszer ne történjen ilyen baleset” – nyilatkozta Hans-Peter Bartels (SPD) honvédelmi szakértője. Az adatmegsemmisülés Jung elődje, Peter Struck (SPD) hivatali idejére esett. Bartels ugyanakkor kijelentette: nincs nyoma annak, hogy az adatvesztést szándékosan, rosszindulatúan, vagy tudatosan okozták volna. Bartels álláspontja szerint az adatvesztés a brémai származású Murat Kurnaz ügyének feltárását „nem akadályozza”. A Bundestag honvédelmi bizottsága az elitegység, a KSK 2002-es afganisztáni adatait kívánta bekéretni Kurnaz a kandahari amerikai tárborban történt kihallgatásáról. Bartels egyúttal a parlament erősebb ellenőrzését tartja szükségesnek a német elitalakulatok külföldi bevetésének esetében. Hasonlóan vélekedett Birgit Homburger az FDP frakcióvezető-helyettese, aki bírálta, hogy a parlamentnek szabályosan küzdenie kellett az információkért. Peter Wichert a honvédelmi minisztérium államtitkára a bizottság előtt kénytelen volt elismerni, hogy az általuk kívánt adatok egy mentési kísérlet során „2004 végén elvesztek”. A zöldek és a Baloldali Párt ugyanakkor kétségeiket hangoztatták a technikai üzemzavar kérdéseivel kapcsolatban. Christian Ströbele utalt arra a tényre, hogy 2006. novemberi levelében, melyben Wichert a KSK-egység afganisztáni akcióival foglalkozott, egyetlen hangot sem említett az adatvesztésről. „Ezért kételkedem abban, hogy az egész így történt” – fogalmazott Ströbele.
origo.hu
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról
