Seszták Ágnes: Le- és felszámolások

Seszták Ágnes: Aztán tavaly ősszel felnyílt egy láthatatlan zsilip, és megtapasztaltuk, mennyire veszi komolyan Gyurcsány Ferenc kormánya az emberi jogokat. Mekkora blöff és hazugság a szabad demokrata lózung: „az emberi méltóság tisztelete”. Verés, rúgás, könnygáz, gumibot, vadállati fellépés és indokolatlan durvaság. Ez jellemezte tavaly ősszel a magyar rendőrséget, és ezt a képet azóta sem sikerült megcáfolni. Tagadni igen, de Móczár István volt öttusázó megörökített kollektív agyba-főbe rugdalását még kimagyarázni sem lehet. Ez a zsilipfelnyitás, a kormányzati erőszak és gyűlöletbeszéd, ami Gyurcsányt, új szóvivőit és elvtársait is jellemzi, mint a métely eszi be magát a társadalom különböző rétegeibe. Verbális és írott erőszak, uszítás és hergelés, ócsárlás és pocskondiázás, mind jönnek át a médián, és hullnak termékeny talajra. Nem tetszik a pofája Szász Károlynak, Révész Máriusznak, Balla Irmának, a tiszavasvári tanárnak, bárkinek, aki előtted száll fel a villamosra: hát üss! Vagy rántsd elő a kést, aztán ontsd ki a belét! Elvégre demokrácia van, ami magyar olvasatban azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. „Élj a mának!” – biztatja az énekesnő a híveit. Amikor meg a rendőrség sem véd már meg a bűnözőktől, akkor kellene csomagolni. Amikor a vélemény kimondása, a tények feltárása vagy leleplezése nem tetszik valakiknek, és kezdik az újságírókat is „felszámolni”, akkor a végéhez közeledik az átalakítás, miként lesz a demokráciából bűnözők és maffiózók terepasztala. Eközben a miniszterelnök sajátos téveszme folytán a tizenöt éve sértetlen sajtószabadságról szaval. A Magyar Nemzet munkatársát a minap cigányok akarták megverni, más kollégák az épülő Szilvásy-rezidencia megtekintésével idegesítik a hatalmat, és most összeverték Kármán Irént, aki évek óta az olajos ügyek feltárásán dolgozott.
Tisztelt közönség! Nem érdekes, hogy melyik párt fejezte ki részvétét, és hogy a MÚOSZ mit lépett, meg ki ment tüntetni a János-kórházhoz. Az érdekel, hogy működjön a törvényesség, kerül, amibe kerül. Különben nem ússzuk meg a politikai gyilkosságokat sem.

(Magyar Nemzet, 2007. június 25.)