„Túlvállaltuk magunkat”: hogyan lesz Pécs kulturális főváros?

Egy-két új beruházást későbbre tehetnénk – fogalmaz Kiss Tibor, az Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) igazgatója, aki júniusban távozik posztjáról. A büdzsé tervezett európai uniós forrásokból, állami támogatásból, önerőből és szponzorok felajánlásaiból áll.

Távozik posztjáról még júniusban Kiss Tibor, a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) általános igazgatója. Ezt maga a direktor közölte hétfőn. „Felmentésemet a napokban kértem Tasnádi Pétertől, Pécs polgármesterétől, aki azt elfogadta, de a végső döntést a közgyűlés hozza meg az ügyben„ – fogalmazott Kiss, aki várhatóan közös megegyezéssel áll fel az igazgatói székből.

A mérnök-közgazdász szakember távozását túlzott elfoglaltságával indokolta. Úgy érezte: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programot irányító cég vezetése és az általános igazgatói feladatok együttes ellátása a jövőben nem folytatható. „Munkámat emellett számos probléma is nehezítette. Például, hogy a város politikai vezetése nem egységes az EKF-program tekintetében” – tette hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a projektek elkészülhetnek 2010-re, nem ártana újragondolni a célokat. „Úgy érzem, a jelenlegi célokkal kissé túlvállaltuk magunkat. Egy-két új beruházást későbbre tehetnénk, a város már meglévő intézményeinek fejlesztésére, rekonstrukciójára pedig nagyobb gondot fordíthatnánk, hiszen Pécs jelenlegi adottságaival is alkalmas és méltó az EKF-programsorozat lebonyolítására„ – fogalmazott Kiss Tibor.

A pécsi EKF-program költségvetése 45 milliárd forint, ebből 9 milliárdot tesznek ki a működési költségek.

A programnak öt nagyobb projektje van. Konferencia- és koncerttermet, nagy kiállítóteret, Zsolnay kulturális negyedet, könyvtárat és tudásközpontot, valamint nagyszabású parkosítást terveznek a Dunántúl legnagyobb városában.

Leégés a csillogás helyett?

Pécs 2010-ben lesz Európa kulturális fővárosa olyan neves városok társaságában, mint Essen és Isztambul. Erről az Európai Unió kulturális minisztereinek tanácsa 2006 novemberében hozott döntést. Arató Gergely, aki abban az időszakban is az oktatási és kulturális tárca szakállamtitkára volt, elmondta: a magyar delegáció az ülésen jelezte, az ország „nagy lehetőségnek” tekinti a hármas – közép-, nyugat-, délkelet-európai – jelölést az egész EU szempontjából is. A projekt programjainak elhalasztása egész Európa előtt hozná lehetetlen helyzetbe hazánkat.

(MTI, MNO)