Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív frankfurti napilapban Markus Wehner Az emberrablók könnyű játszmája című cikkében rámutat arra, hogy a német társadalom máig felkészületlen a nemzetközi terrorizmus kihívásaira.
Az a zavar és felháborodás, mely a két, Afganisztánban elrabolt német túsz sorsát kísérte, jól mutatta, milyen könnyen lehet Berlint ilyen híradásokkal megrendíteni. Egyelőre csak annyi bizonyos: az afganisztáni erőszak csak fokozódik – s az egyre inkább Németországot is fenyegeti. Csak idő kérdése, hogy a „megvilágosodott muzulmánok”, akik esetleg Pakisztánban nyerték el a kiképzésüket, Németországban is aktivizálódjanak.
Mindeme fenyegetések ellenére Németországot egy valóságidegen vita jellemzi az állítólagosan fenyegető, mindent ellenőrizni kívánó államtól. Még mindig arról vitatkoznak, hogy engedélyezzék-e az internetes nyomozást – még akkor is, ha az iszlamisták egyre inkább használják a számítógépet. Annak sem kell félnie, aki az internetről letölti egy bomba összeállításának leírását.
A németországi jogi helyzet ma lehetővé teszi, hogy magányos elkövetők szinte büntetlenül tervezzék merényleteiket. Hiszen terrorista szervezet létrehozását csak három főtől rendeli büntetni a német btk.
Mindennek egyik alapvető oka, hogy a német közvélemény megosztott abban a kérdésben, hogy vajon ténylegesen milyen veszély fenyegeti az országot. Néhányan kulturromantikus képet őriznek az iszlámról, mások attól tartanak, a végén még kénytelenek lesznek igazat adni Huntingtonnak és a kultúrák harcáról írott téziseinek. A németországi iszlám fő áramlata még mindig túlzottan szimpatizál a dzsiháddal.
Az iszlamisták ismerik az általuk gyengének és romlottnak tartott német társadalomban meghúzódó árkokat. Ha egy, a Hindukusnál elkövetett merénylet után azonnal kitör a vita a katonák kivonásáról, akkor azonnal láthatják, mennyire egyszerű a dolguk. Minden vitaműsorral mélyül a Németországon keresztülhúzódó szakadék. S ezt könnyű használniuk.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Wolfgang Böhm Bécs a gazdasági dübörgés központjába lép címmel elemzi az unió keleti bővítésének következményeit.
A gazdaságilag legerősebb európai régiók „kék banánja” kelet felé terjeszkedik. Az unió keleti bővítésének legnagyobb profitőre Ausztria, a vesztesek közé tartozik Franciaország és Svájc.
A keleti kereskedelem dübörög. Az új tagállamokban a gazdasági növekedés és növekvő kereslet olyan erős, hogy a hagyományosan legerősebb európai régiók keletre terjeszkednek.
A Birminghamtől a Ruhr-vidéken keresztül Észak-Olaszországig terjedő úgynevezett „kék banán” – mely a legerősebb európai régiót jelezte – gazdaságkutatók szerint már kiterjedt Nyugat-Csehországra, Kelet-Ausztriára és Szlovéniára. A keleti bővítés jelentősen növelte e térségek ipari-gazdasági koncentrációját. Az új, növekvő piacokhoz való földrajzi közelség Ausztria óriási szerencséje – vélekedik Fritz Breuss gazdaságkutató. A szakember hangsúlyozta a lappal folytatott beszélgetésében, hogy az osztrák gazdaság sokkal korábban reagált az uniós bővítésre, mint a több nyugat-európai ország ipara.
Minden olyan ország, mely nem határos az új tagokkal – mint Portugália vagy éppen Franciaország –, alig nyer valamit a keleti térség növekedésétől. Ők megelégedtek a jóval csekélyebb befektetéseket igénylő, de alacsonyabb növekedési potenciállal kecsegtető régiókkal. Ilyen stratégiai hibák miatt, valamint az elmulasztott reformok okán jelenleg a növekedésben is hátul kullognak. Breuss szerint Svájc is lekéste a keletre induló vonatot.
A gazdasági adatok megrendítőek: 2007 első negyedévében az euróövezet államai 54 milliárd euró értékben szállítottak árut az új tagállamokba. Ez majdnem húszszázalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. Ennyi árut még az Egyesült Államokba sem szállítanak, az USA-ba irányuló export értéke 49 milliárd euró volt ugyanekkor.
Az EU-növekedés élvonalában Észtország, Lettország és Szlovákia található, melyet Litvánia, Bulgária és Románia követ. Csehország, Lengyelország és Szlovénia az élvonalban található. Ebből a robbanásszerű növekedésből főként az új tagállamok szomszédai profitálnak. Ausztria az elmúlt esztendőben a Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tájékoztatása szerint teljes exportjának 15 százalékát már az új tagállamokba szállítja. Ezzel szemben Franciaország soványka 5,2 százalékot képes felmutatni. Németország kivitelének 10,4 százaléka irányul az új uniós tagállamokba.
Elemzők, például a Wall Street Journal, a kelet-európai gazdasági növekedést már az ázsiaihoz hasonlítja. A régi EU-tagállamok ebből a drámai növekedésből azért is profitálnak, mert a valutaárfolyamok számukra kiválóan alakultak. Az amerikai gazdasági lap szerint, miközben az euró értéke a dollárral szemben tíz százalékot emelkedett, ami megnehezítette az Egyesült Államokba irányuló kivitelt, addig az uniós fizetőeszköz gyengült a lengyel zlotyval vagy a cseh koronával szemben, s ez még vonzóbbá teheti az új tagállamokba irányuló exportot.
origo.hu
Elgázolt egy embert a vonat Budapesten az éjszaka
