A nemzeti kulturális örökség minisztere az alapító okirat módosításait a törvényi előírásnak megfelelően nyilvánosságra hozta – írta az ÁSZ, ugyanakkor hozzáfűzte: az alapító okirat és annak módosításai a közalapítvány által kezelt és fenntartott gyűjteményre vonatkozóan belső ellentmondást tartalmaztak, mivel a gyűjteményt közlevéltárinak minősítették, és előírták a közlevéltárak nyilvántartásába történő bejelentkezési kötelezettséget, a köziratok gyűjtését azonban csak másolatban engedélyezték. Ezért a számvevőszék javasolja az oktatási és kulturális miniszternek, hogy kezdeményezze az alapító okirat módosítását az ellentmondás megszüntetése érdekében.
Az ÁSZ az ügyvezető igazgatónak azt indítványozta, hogy gondoskodjon a belső szabályzatok előírásainak maradéktalan betartatásáról – olvasható a távirati irodához hétfőn eljuttatott közleményben. A dokumentum szerint a közalapítvány alapító okirata a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően szabályozta az alapítvány működését, gazdálkodását, valamint a törzsvagyonon felüli induló vagyon és a központi költségvetési támogatás felhasználását.
Hangsúlyozták azt is, noha a közalapítvány rendelkezett a számviteli törvényben előírt, a kuratórium által elfogadott szabályzatokkal, azok nem teljes körűen, és nem az alapítványi sajátosságok figyelembe vételével szabályozták a számviteli elszámolás rendjét, a szabályzatok előírásai csak részben érvényesültek a gyakorlatban.
A közalapítvány az éves beszámolóját 2005-ben az alapító okirat előírásának megfelelően országos sajtó útján közzétette, 2004-ben azonban ezt a kötelezettséget nem teljesítette – mutat rá az ÁSZ. Hozzátették azt is, hogy a kuratórium a Polgári Törvénykönyvben és az alapító okiratban előírt beszámolási kötelezettségének a költségvetési támogatások felhasználásáról szóló elszámolás, valamint az Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által előírt kötelező adatszolgáltatás megküldésével tett eleget.
A kuratórium a költségvetési és egyéb támogatásokat, valamint a közalapítvány saját bevételeit az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében használta fel – derül ki az összefoglalóból. Az emlékközpont megnyitásától kezdve rendelkezett az alapító okirat által előírt működési engedéllyel, amely szerint a gyűjtemény közérdekű muzeális gyűjtemény – jegyezte meg a számvevőszék.
(MTI)

„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt