Bonta Miklós: Az unióban sincs ez másképpen. Az évtized közepén csatlakozókat – az egy Magyarország kivételével – a töretlenül gyors gazdasági növekedés jellemzi. Ennek okai vegyesek, és sok esetben megmagyarázhatatlanok. Így az sem világos, hogy ezek a folyamatok mennyire tartósak. Ami az egyik államban a növekedés motorja, az a másikban esetleg éppen a visszahúzó erő. Az új tagállamok többségében a belső kereslet a folyamatos növekedés motorja, a külpiaci konjunktúrából származó exportelőnyöket viszont nemigen tudják kihasználni. Mindez bőven elegendő Észtországnak vagy Lettországnak ahhoz, hogy két számjegyű növekedést produkáljon, de a szlovákoknak a maguk 9 százalékával sincs szégyenkeznivalójuk. Magyarországon minden másképpen van. A megszorítások révén – előre tervezetten – visszaesett a lakosság fogyasztása, az állami beruházások is mérséklődnek, így az igazi hajtóerőnk csak az export lehet, ami hozza is formáját. De jövőre minden bizonnyal fordul a kocka, a kivitelünk visszaeshet, viszont a belső kereslet átveheti, ha nem is a szuperexpressz, de egy tisztességes gőzmozdony szerepét. Ezzel ugyan növekedésünk még mindig a leggyengébb lesz a régióban, de ha a jóslatok beválnak, akkor 2008-ban az infláció mértékében már nem leszünk sereghajtók. Az is előfordulhat, hogy csekély együttérzéssel viseltetünk régiótársaink iránt, mert ott a közvetett adóemeléseket még nem hajtották végre, és a magasabb hatósági árak bevezetését is csak a jövőben tervezik.
(Népszava, 2007. július 31.)
origo.hu
Szexre kényszerítették drogért cserébe a fiatal lányt
