Takács Albert úgy fogalmazott, a kormánynak és neki személy szerint is az a véleménye, hogy minden olyan befolyásolás a korrupció keretébe tartozik, amely „valamilyen döntéshozó személynek vagy intézménynek a szakszerű, feladatszerű, pártatlan döntési lehetőségét befolyásolja”.
Az antikorrupciós koordinációs szervezet egy olyan testület, amely „az állami intézmények magas szintű képviseletével biztosítja a korrupció elleni fellépést”. Takács Albert hozzátette, garanciák vannak arra, hogy a testület idővel ne fáradjon ki, „a képviselt állami szervek reprezentációja ne süllyedjen egy bizonyos szint alá”.
A munka a kormányzati, az állami és a társadalmi szerepvállalás egy különleges kombinációjára épül – folytatta a tárcavezető. Az elnöki teendőket az igazságügyi és rendészeti miniszter látja el, de összesen hat minisztérium – köztük az egészségügyi és a gazdasági tárca is – képviselteti magát.
A kormányzati oldal mellett a testület meghatározó szereplői az állami, de nem kormányzati szervek. Takács Albert példaként említette a Legfőbb Ügyészséget és az adatvédelmi biztost.
A testület harmadik oldalaként társadalmi, szakmai szervezeteket, sőt megfelelő szaktekintélyeket is bevonnak a testület munkájába. A kormányhatározatnak megfelelően azonban az állam képviselői nem lesznek túlsúlyban.
Takács Albert közölte: augusztus 2-án, a testület első ülésén döntenek arról a kormányzati és állami résztvevők, hogy mely társadalmi és szakmai szervezetek illetve személyek kapnak meghívást a testületbe. A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a nagy egyetemek, az Országos Kriminológiai Intézet, de politikai elemző cégek is várhatóan részt vesznek a munkában.
A testületnek alapvető feladataként azonosítania kell a korrupciós jelenségeket. Fel kell tárnia, hogy „milyen formában, milyen tipikus esetekben, milyen élethelyzetekben fordulnak ezek elő, és milyen okok vezetnek egyes korrupciós jelenségek kialakulásához”. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar jogrendszerben minden olyan büntetési és szabálysértési tényállás megtalálható, amely a korrupció visszaszorítására alkalmas. A kormány és a társadalom azonban joggal állapíthatja meg, hogy ezek nem mindig érvényesülnek megfelelő erővel, következetességgel.
Takács Albert kifejtette, az antikorrupciós koordinációs testület alapvetően elemző, döntéselőkészítő, véleményező, tervező szerepet tölt be. Feladata, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzon ki a korrupció leküzdésével kapcsolatban. Ez viszonylag terjedelmesebb, tudományos alaposságot igénylő elméleti munka, de ennek keretei között és ezzel párhuzamosan a 2007-2008-ra vonatkozó rövid távú stratégiát is ki fog dolgozni a bizottság.
A testület évenként legalább egyszer beszámol terveiről és megtett lépéseiről, valamint arról, hogy ezek miként valósultak meg – közölte Takács Albert.
„Ha a kormány nem tud megoldani egy problémát, akkor létrehoz egy bizottságot”
Ha a kormány nem tud megoldani egy problémát, akkor létrehoz egy bizottságot; ez történt a szerdai kormányülésen is a feketegazdaság elleni bizottság létrehozásával – mondta a fideszes Balsai István.
Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője közölte, a kormány mai ülésén döntött arról, hogy létrehoz egy bizottságot Takács Albert miniszter vezetésével, amelynek feladata a feketegazdaság elleni fellépés.
A Fidesz képviselője szerint attól a kormánytól, amelyik nem egyszer és nem kétszer a költségvetési adatokkal manipulált, s így a korrupció melegágyát teremtette meg, számos állami döntéssel ösztönözte a korrupciót, e téren nem lehet eredményt várni.
Balsai István emlékeztetett a Fidesz demokrácia csomagjára, amelyet – mint mondta – a kormányoldal a parlamentben még általános vitára sem tartott alkalmasnak. Ezért a korrupciógyanús ügyek a parlament előtt rejtve maradnak – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
„Ne osszák meg a nevemet!” – tiltakozik a Csík Zenekar énekesnője a Pride-os visszaélés miatt
