A költségvetés legfontosabb bevételi forrásából, az áfából tavaly 14-15 százalékkal – nagyjából 250 milliárd forinttal – kevesebb folyt be a potenciálisan realizálható összegnél – írja a Napi Gazdaság. Az APEH becslése szerint a kiesés több mint kétharmada az áfacsalások, elsősorban a számla nélküli értékesítés és a fiktív számlázás miatt keletkezett, de uniós tapasztalatok szerint növekszik az EU-n belüli szabad árumozgást kihasználó csalástípusok aránya is.
A Pénzügyminisztérium (PM) nem mérte fel, hogy a vállalkozásalapítás eljárásrendjének liberalizálása milyen mértékben sértheti a költségvetés érdekét, ami az Állami Számvevőszék (ÁSZ) múlt pénteken közzétett jelentése szerint kockázatot jelenthet, mivel a tagországok többségének gyakorlatától eltérően nálunk az induló cégek adatait nem ellenőrzik. Az APEH megtagadhatná a regisztrációt az adatok valótlansága vagy hiányossága miatt, de a határidő rövidségéből adódóan az ellenőrzésre nem jut ideje, vagyis a fiktív vállalkozásokat nem képes kiszűrni még a működésük megkezdése előtt.
Az APEH-nak arra nincs lehetősége, hogy az általa kockázatosnak minősíthető adóalanyoknál soron kívüli vagy gyakoribb adóbevallást rendeljen el. A PM ezt nem is tartja alkalmas eszköznek a fiktív cégek kiszűrésére, ugyanis szerinte arra az ellenőrzés és a tavaly bevezetett adószám-felfüggesztés elegendő lehetőséget biztosít. Az ÁSZ azonban az EU számvevőszéki munkacsoportjának javaslatára bevezetné a havi bevallást a közösségi adószámmal rendelkezőknél, mivel a negyedéves bevallási kötelezettség mellett a legjobb esetben is csak féléves késéssel lehet kiszűrni a fiktív cégeket. (Magyarországon tavaly az áfaköteles adóalanyok ötöde, mintegy 113 ezer cég rendelkezett közösségi adószámmal is, de tényleges közösségi árukereskedelmet csak 35 ezren folytattak.)
A számvevők szerint az áfabevételek realizálásában nagy kockázatot jelent az import- és exportforgalom alacsony ellenőrzöttségi szintje. Tavaly a behozott áruk vámértékének kevesebb mint egy százalékára terjedtek ki a vizsgálatok, a kivitelnél pedig mindössze fél százalékra. A pénzügyminiszter minden évben meghatározza az adóhatóságok részére az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit, de a VPOP számára nem fogalmaz meg elvárásokat az áfához kapcsolódóan, és az APEH számára is csak mennyiségi követelményt ír elő, hatékonysági, illetve eredményességi igény nincs. A PM szerint nincs szükség elvárások megfogalmazására és az ellenőrzések számának növelésére az import áfa egy részével foglalkozó VPOP-nál, mivel a szervezet az áfahátralék 78-98 százalékát beszedi, ami messze meghaladja az APEH 25-30 százalékos mutatóját. Az ÁSZ szerint azonban az ellenőrzöttségi szint és a hátralék (a határidőre be nem fizetett összeg) behajtásának minősége között nincs közvetlen összefüggés. Attól, hogy a VPOP eredményessége javult, még indokolt nagyobb teljesítményre ösztönözni – áll Kovács Árpádnak, az ÁSZ elnökének a PM reakcióira adott válaszlevelében.
(Napi Gazdaság)
origo.hu
Kapu Tibor nem véletlenül indult útnak – ezt kevesen tudják
