Az államfő tavaly márciusban fordult az AB-hoz azzal, hogy értelmezzék az alaptörvénynek azt a passzusát, mely szerint „a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket„. Továbbá a kegyelmezési joggal kapcsolatos rendelkezések értelmezését is kérte Sólyom László – közölte Sereg András.
Az AB sajtófőnökének tájékoztatása szerint a keddi nyilvános, teljes ülés lesz az utolsó a nyári szünet előtt.
Bihari Mihály, az AB elnöke a napokban az MTI-nek úgy fogalmazott: „mondhatom azt, hogy volt vita, és maradt is fenn vita az alkotmánybírák között, koncepcionálisan is változott és változtak az egyes tervezetek a vitáknak a hatására, ez is az oka annak, hogy nyolcszor fogott hozzá az Alkotmánybíróság a különböző tervezetek megtárgyalásához”.
Bihari Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányban a kitüntetésekről csak az államfői beadványban hivatkozott egyetlenegy mondat szerepel.
Sólyom László köztársasági elnök tavaly március 13-án fordult alkotmányértelmezési indítvánnyal az AB-hoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.
A Köztársasági Elnöki Hivatal legutóbb a beadvánnyal összefüggésben azt közölte: az államfő megvárja az Alkotmánybíróság értelmezését Horn Gyula kitüntetése ügyében.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta Sólyom Lászlónak, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
MTI
orosz-ukrán háború
Lavrov vészjósló üzenetet küldött a NATO-nak
