Az eddigi vesztes perek nem szegték a kormány kedvét a költségvetéssel és a gazdasággal kapcsolatos adatok titkosítását illetően. Az új titoktörvény jegyzéke – a minisztériumok javaslatai alapján – összesen 246 tételt sorolna a titkosítható adatok közé.
A lista szerint nem kerülhetnének a nyilvánosság elé a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások és megállapítások. Nem lennének megismerhetők a fizetési mérleg javítására hozott egyes intézkedések, a kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslat adatai és háttérszámításai sem. A gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos tervek és az erre vonatkozó előterjesztés adatai ugyancsak titokban maradhatnának, ahogyan a bevezetni szándékozott illetékváltozások terveinek adatai is. Figyelemre méltó, hogy a kabinet a közigazgatás korszerűsítésénél a közigazgatási szervek működését, és személyi állományát érintő tervezetek adatait sem kívánná a nyilvánossággal megosztani.
Az új titoktörvényről kedden tartottak egyeztetést a minisztériumok, a civil szervezetek, az adatvédelmi biztos és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) munkatársai, egyetértésre azonban a titkosítható tételeket illetően nem sikerült jutniuk. A jogszabályt 2005 decembere óta szeretné módosítani a kormány, tavaly januárban a parlament napirendjére is tűzte a törvény tárgyalását. A törvénymódosítás tartalmát a civil szervezetek már akkor élesen támadták. Az aggályok egy része arra vonatkozott, hogy a törvény beterjesztése előtt a kormány nem folytatott érdemi egyeztetést a civil szervezetekkel. Sokkal súlyosabbak voltak azonban a tartalmi kritikák, amelyek a törvényben nem látták biztosítva azt, hogy az információkat valóban csak indokolt esetben nyilváníthatná titkosnak a kabinet. A törvényjavaslatról szóló vita aztán a tavalyi országgyűlési választások miatt akadt meg, később pedig a koalíciós egyeztetések miatt húzódott. Az egyeztetésekre most már csak néhány hét maradt, az NBF-nek ugyanis a jövő hónapban a kabinet elé kell terjesztenie a módosítást.
A most folyó tárgyalásokkal kapcsolatban Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak rámutatott: a költségvetés adatait nem nyilváníthatja titkosnak a kormány. A biztos szerint át kell gondolni, egyáltalán szüksége van-e az országnak titokköri listára vagy célszerűbb lenne-e a lista helyett egy szigorúbb ellenőrzési rendszert bevezetni. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás kidolgozásánál azt is figyelembe kell venni, hogy az állampolgárok részéről jelenleg nagyfokú bizalmatlanság áll fenn az állammal szemben.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a Magyar Nemzetnek Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyesület jogásza is, aki alapvető fontosságúnak nevezte a civil szervezetek bevonását a törvénymódosítás előkészítésébe. A jogász szerint az állam csakis indokolt esetekben minősíthet titkosnak adatokat. A jogvédő szervezet – éppen a közérdekű adatok eltitkolása miatt – már számos pert nyert állami intézményekkel szemben. Idén februárban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte a Pénzügyminisztériumot arra, hogy hozza nyilvánosságra: a tavalyi költségvetés féléves adataiban mi növelte 100 milliárd forinttal a hiányt, az adat ugyanis közérdekű. A bíróság akkor azt is megállapította, hogy az adatvédelmi törvény adatokról szóló definíciója felöleli a becslések és a prognózisok alapjait képező adatokat is.
Szabó Eszter
origo.hu
Teljes leállás jön az egészségügyben - itt vannak a legfontosabb tudnivalók!
