Az osztrák kormány támogatja az OMV–Mol-fúziót

Az OMV olaj- és gázipari konszern számíthat az osztrák kormány támogatására abban a szándékában, hogy szövetségre lépjen a magyar Mollal – erősítette meg a Kurier szerdai számában Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter. A politikus elmondta, hogy Ausztria felkérést kapott Oroszországtól, hogy csatlakozzon az orosz-olasz együttműködésben megépülő, Déli Áramlat nevű gázvezetékhez.

A miniszter elmondta, hogy a kormány pártfogolja a OMV kezdeményezését a baráti egyesülésre. Szólt arról is, hogy a téma szóba kerülhet a november 29-re tervezett, második közös magyar-osztrák kormányülésen. (A tanácskozás napirendje még előkészítés alatt áll.)

Bartenstein felfoghatatlannak nevezte a Mol merev elzárkózását az összeolvadással szemben, annál is inkább, mert a magyar-osztrák viszony kedvező, a két céget pedig olyan sok üzleti kapcsolat köti össze, hogy egy partnerség nagyon is értelmes döntés lenne.

A miniszter az interjúban feltárta, hogy levelet kapott az orosz ipari és energetikai minisztertől, amelyben Viktor Hrisztyenko felajánlotta, hogy Ausztria csatlakozzon ahhoz az orosz-olasz együttműködésben megépülő, Déli Áramlat nevű gázvezetékhez, amely a tervek szerint a Fekete-tenger alatt szállítana gázt Oroszországból Európába. Orosz részről egyúttal érzékeltették, hogy az ügylet nem állna útjában egyéb elképzeléseknek.

Az utóbbi nagyon fontos számunkra, mert azt jelzi, hogy enyhült Moszkva szembenállása a Nabucco-tervvel – mondta Bartenstein a Kuriernak, leszögezve, hogy „Ausztria természetesen mindkét gázvezetékben érdekelt kíván lenni„.

A Kaszpi-tenger térségében fekvő gázmezőket Európával összekötő, Oroszországot elkerülő Nabucco vezeték kiépítésére létrehozott, OMV vezette konzorciumban öt ország vállalatai vesznek részt, köztük a Mol. Az építési munkálatok a tervek szerint 2009-ben kezdődnének, és 2010-re évente 30 milliárd köbméter gáz jutna a vezetéken át az EU-ba az iráni, kazahsztáni és azerbajdzsáni lelőhelyekről. Moszkva eddig ferde szemmel tekintett az elképzelésre.

A Kurier adatai szerint Európa jelenleg évi 500 milliárd köbméter gázt fogyaszt, ám a felhasználás növekvő ütemét tekintve 2020-ig további 200 milliárd köbméterre lesz szükség az igények kielégítésére. Oroszország jelenleg a kereslet 40 százalékát fedezi, ez az arány becslések szerint 2020-ra akár 60 százalékra emelkedhet. A zavartalan ellátás szavatolása érdekében – a több lábon állás jegyében – az EU tagországai alternatív beszerzési és szállítási lehetőségek után kutatnak.


(MTI)