Csontos János: Ünnepe később, gyakorlati megfontolásokból került augusztus 20-ára, hogy ne ütközzön a Boldogasszony-ünneppel. Szentté 1083. augusztus 19-én avatták, s másnap emelték oltárra Budán szent ereklyéit. Koronázása millenniumán Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté avatta, így az 1054-es nagy egyházszakadás óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek. Az örökös nélkül maradt uralkodó Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, de az egyházpolitika különválasztotta egymástól a felajánlót és a Boldogasszonyt. Amit e döntéssel, ünnepének augusztus 15-éről 20-ára való csúsztatásával Szent István nyert (hogy tisztelete, áttörve a katolikus egyházi kereteket, nemzeti üggyé, sőt idővel világi államünneppé tudott válni), annyit veszített is. Ez azonban mit sem változtat a lényegen: Szent István országa és a Szűzanya országa egy és ugyanaz. S voltaképp ez a gesztus segített hozzá bennünket, magyarokat ahhoz is, hogy Árpád büszke pogány népéből Szent István alázatos, sokat tűrő, de minden vihart és sorscsapást túlélő népe legyünk.
(Magyar Nemzet, 2007. augusztus 16.)
Lakatos Mónika
A fővárosba költözik Párizs
