Hallgat a kormány az áfacsökkentésről

Úgy tűnik, nem egy kidolgozott terv az élelmiszerek várható drágulása miatt beígért esetleges áfacsökkentés, az ezzel kapcsolatos részleteket firtató kérdéseinkre az agrártárca két nap után sem tudott válaszolni. Ha az állattartók nem jutnak hozzá a szükséges takarmányhoz, illetve nem tudják a gabonaár-emelkedést beépíteni áraikba, úgy az ágazat válságba kerülhet.

Betakarítás után pár héttel látható, hogy búzából tudjuk fedezni a hazai igényeket, bár az árak nyilvánvalóan gondokat okozhatnak az állattartóknak – közölte megkeresésünkre Vancsura József, a Gabonaszövetség elnöke. Szerinte kritikus helyzetet a várt nyolcmillió tonna helyett előreláthatólag csak a 3,6 millió tonnás kukoricatermés okoz, ami éppen fedezné a hazai igényeket. Emiatt – tette hozzá – a szövetség minden tagját felszólította arra, hogy szem előtt tartva költségeit, igyekezzen terményét a hazai állattartóknak eladni, hiszen hosszú távon ők biztosítják a magyar növénytermesztők legbiztosabb piacát.

Nem látja ilyen sötéten a helyzetet az Agrograin kereskedelmi igazgatója, aki szerint jelenleg elképzelhető 4,5 millió tonnás kukoricatermés is. Kócza Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb árukészlet az unió kezében van, márpedig a mintegy 1,2 millió tonnás raktárkészlettel komoly piacbefolyásoló tényezővé lépett elő. Az intervenciós raktárból egyébként július óta eddig egymillió tonna kukoricát értékesítettek 200 eurós átlagáron. A szakértő az árak csökkenésére nem számít, mint mondta, a kukorica 50 ezer körüli tonnánkénti ára abban az esetben mérséklődhet, ha az unió úgy dönt, hogy a kezében lévő készletet a piaci árnál alacsonyabban értékesíti. Rávilágított: a jelenlegi magas árak miatt pillanatnyilag sokkal kisebb mértékű a hazai export, mint a korábbi években, a környező országok kereskedői is jellemzően csak egy-két hetes készletezésre vásárolnak.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint 50 százalékos takarmányár-növekedést feltételezve, a végtermék hústermékek önköltsége 18–25 százalék közötti mértékben növekedhet. Hozzátette: az idei „takarmánykrízis” csak a Kárpát-medencét, a Balkánt és Ukrajnát érinti, vagyis Európa többi részén átlagosnak tekinthető terménymennyiség áll rendelkezése. Mint mondta, emiatt más jelentős európai sertés-, illetve húselőállító országokban a termelési önköltség növekedése lényegesen alatta marad a magyarnak, ami miatt a külföldi hústermékek versenyképessége növekszik a hazaival szemben, ami ellehetetlenítheti az ágazatot.

A szövetség szerint az állattartók versenyhátrányát a kormányzat mérsékelhetné az élelmiszerek áfájának 20 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, már csak azért is, mert ez az unióban a legmagasabbak közé tartozik. Gráf József agrárminiszter korábban megígérte, hogy amennyiben 20 százaléknál magasabb élelmiszerár-növekedés következik be, úgy a kormány kész az áfát csökkenteni. Kérdésünkre, hogy mikortól számítaná az áremelkedést, s milyen termékek esetében, két nap elteltével sem tudtak a tárcánál válaszolni.

Dénes Zoltán