Körmendy Zsuzsanna: Ki szavatol a büfés biztonságáért?

Körmendy Zsuzsanna: Veres János pénzügyminiszter a tévé képernyőjén alig bírt magával. Ő mindeddig garanciaember volt. A fiai még inkább. Akire csak ránézett, akinek kezet nyújtott, az már garantálva érezhette magát. Most ez hirtelen megszűnt. És mert megszűnt, oda a biztonság. Talán még az övé is. Senki nem garantál neki semmit. Még a riporter is hepciáskodik vele. Ahelyett, hogy hinnének benne, mint Páduai Szent Antalban. „Miért nem hisznek bennem? Akármennyit dobnak a Szent Antal perselyébe, nekem mindig több pénzem lesz, mint neki!”
Ez a kérdés táncoltatja mostanában Veres János pénzügyminiszter szemöldökét. Bizony, vannak ügyek, amelyek elsimulnak, és vannak más ügyek, amelyekbe bele lehet bukni. És ha már túl nagy a bűz, akkor egy másik garanciaember, amúgy mikszáthosan, föltálaltatja magának a pénzügyminisztert reggelire. Késsel-villával elfogyasztja. Mert vannak kormányok, amelyeknek szagos kis trágyakupacokat kell elsimítaniuk. De vannak olyan kormányok is, amelyeknek a Himaláját. És elsimítják.
Addig is dúdoljuk el szegény garanciaembereknek A keresztapa dallamát.

(Magyar Nemzet, 2007. augusztus 27.)