Müller István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: szervezetük támogatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium új koncepcióját, amely a betétdíj-rendszer önkéntességének fenntartásával, a rendszer rugalmasabbá tételével változtatna a vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokon.
A betétdíj rendszer, azaz a pénzdíjas üvegvisszavétel kötelezővé tétele diszkriminálná azokat a kiskereskedőket, amelyek nem tudják kiépíteni saját visszaváltó rendszerüket – érvelt. Az ügyvezető igazgató szerint a kiskereskedelmi egységek 40 százaléka nem rendelkezik sem anyagi forrással, sem elegendő hellyel, hogy az üvegek visszaváltását meg tudja oldani.
Varga Péter, a Varga Pincészet ügyvezető igazgatója az MTI-vel közölte: cégük inkább a zöld szervezetek véleményét osztja, akik a betétdíj kötelező tételéhez ragaszkodnak.
A betétdíj jó eszköz lehet arra, hogy a csomagolási hulladékok egyre gyorsabb ütemű képződését lassítsa.
Az ügyvezető igazgató jelezte: eltér a véleményük a zöldekétől abban, hogy az üvegvisszavétel után a kötelezettség azok újratöltésére már nem vonatkozna.
A vállalkozásoknak meg kell hagyni a döntés lehetőségét, hogy az újratöltés helyett az ugyancsak környezetvédelmi célokat szolgáló, anyagában történő hulladék-újrahasznosítást válasszák.
Ettől függetlenül a kormányzat más módon továbbra is ösztönözhetné a cégeket az „újratöltős-visszavétel” használatára, de a döntés lehetőségét a visszavett üveg sorsa kapcsán meg kell hagyni a cégek számára – vélekedett az ügyvezető igazgató.
A magyar borászatban 40 éve működik ágazati betétdíjas rendszer. A Varga Pincészet belföldi forgalmazásában az alacsonyabb költségigényű, újratöltős rendszerű termékek értékesítésének aránya meghaladja a 90 százalékot.
A Hulladék Munkaszövetség évek óta lobbizik a betétdíj kötelezővé tételéért. A szervezet szerint az önkéntes betétdíj rendszer megtartása a multinacionális kereskedelmi cégeknek kedvez, mert a visszaváltó rendszerek kiépítése és fenntartása költségigényes.
A szövetség szerint a kötelező betétdíj alternatívájaként működő szelektív hulladékgyűjtés csak elodázza azt a környezeti problémát, amit a hulladék növekvő mennyisége jelent. Németország példája mutatja, hogy a több termékre bevezetett betétdíjjal nem csak le lehet lassítani, de meg is lehet állítani a csomagolási hulladékok terjedését.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 első felében tervezi a betétdíj-rendszerrel kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályozások véglegesítését, az új szabályok 2010-től lépnének hatályba.
MTI
múzeum
Újabb kivételes épülettel gazdagodik Budapest: mutatjuk milyen lesz a Magyar Építészeti Múzeum és Központ
