Péterfalvi: Nem titkolhatják a hibázó rendőrök adatait

Nem titkolhatja a rendőrség az adatvédelmi biztos szerint azokat az adatokat, amelyeket az ORFK egy hónapja nem hajlandó kiadni az egyik internetes portálnak. Az október 23-ai tömegoszlatásról szóló jelentés több hibázó rendőrt is csak kódnéven említ, és a rendőrség eddig megtagadta azonosításukat. Az ombudsman az ügy kapcsán az igazságügyi miniszternek is levelet írt.

Panaszt nyújtott be az origo internetes oldal – s velük párhuzamosan a a Morvai Krisztina vezette Civil Jogász Bizottság is – az adatvédelmi biztoshoz, mert a rendőrség egy hónapja nem hajlandó elárulni, pontosan kik azok a parancsnokok, akik hibázhattak az október 23-án összegyűlt tömeg oszlatásakor, illetve azt sem tudhattuk meg eddig, hogy felelősségre vonták-e őket a hibáik miatt.

Többször kérte a portál az ORFK-tól a tömegoszlatásról szóló belső jelentés szerint hibázó rendőrök nevét, de a rendőrség először kihúzta nevüket a dokumentumból, majd többüket csak kódolt néven említett meg. Az ORFK szerint mindez nem közérdekű adat.

Az oszlatásról szóló rendőri jelentésben – az úgynevezett Papp-jelentésben – sok parancsnokra utalnak szakmai hibákkal összefüggésben. Hiába tartják azonban helytelennek a jelentés készítői „Hungária 705-ös„, „Erzsébetváros 01”, illetve „Rendező 01„ parancsait, nem tudni, kiket fednek az elnevezések. Másoknak – Pigler, Gulácsi, Lapid – csak a vezetékneve szerepel a szövegben, így pontosan őket sem lehet beazonosítani.

Péterfalvi Attila végül hivatalos állásfoglalást adott ki a kérdésről. E szerint a portál által kért adatok kiadását az ORFK nem tagadhatja meg, hiszen ezek az érintettek feladatkörével összefüggő, nyilvános személyes adatok.

Péterfalvi szerint a rendőrségnek nem kell közölnie, hogy egyeseket konkrétan hogyan vontak felelősségre, arról azonban tájékoztatnia kell a közvéleményt, hogy elmarasztalták-e a felelősöket. Az erről szóló összesített adatok Péterfalvi állásfoglalása szerint mindenképpen nyilvánosak, azok megismerését nem lehet semmiféle módon korlátozni.

Az ombudsman szerint az adatvédelmi törvény egyértelműen meghatározza, mit kell a közfeladatot ellátó szerveknek közölniük, más szabályok – például a közfeladatot ellátók jogállására vonatkozó törvények – miatt fennáll a veszélye, hogy a legtöbb érintett személy esetében gyakorlatilag ki is üresedik ez a rendelkezés. Vagyis az ellentmondásos jogszabályok kiskapukat jelenthetnek a titkolózáshoz.

Az ombudsman nem kötelezheti a rendőrséget, hogy adja ki a kért adatokat, csupán ajánlást tehet. Az ORFK-nak harminc napon belül kell válaszolnia a biztos állásfoglalására. Az ORFK sajtóosztályán azt ígérték, csütörtökön reagálnak.

(origo)