Sztrájk-névsort akart a BKV – az érdekképviselet bíróságra megy

Megvannak azok az iratok, amelyekkel a BKV érdeklődik azok iránt, akik egy esetleges sztrájkban részt vennének, ezért az érdekképviselet a munkaügyi bírósághoz fordul. A szakszervezet igazát látszik alátámasztani Péterfalvi Attila nyilatkozata is, amely szerint a menedzsment nem kérheti el a sztrájkolni kívánók névsorát.

Munkaügyi bírósághoz fordul a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, miután megvannak azok az iratok, amelyekkel a BKV Zrt. menedzsmentje érdeklődik a vállalat csoportvezetőitől, hogy kik kívánnak részt venni az esetleges szeptember 4-i sztrájkban – közölte szerdán az MTI-vel Nemes Gábor, az érdekvédelmi szövetség alelnöke.

Hozzátette: igazukat Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerdai esti, az RTL Klub híradójának adott nyilatkozata is alátámasztja, miszerint a menedzsment nem kérheti el a sztrájkolni kívánó dolgozók névsorát.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy ebben az ügyben már megkeresték, tájékoztatták jogi képviselőjüket. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egy 2006 júniusi legfelsőbb bírósági állásfoglalás értelmében nem jogellenes a sztrájk, ha nem születik megállapodás az elégséges szolgáltatásról, amelyről a BKV-nál nincs átfogó megállapodás. Hozzáfűzte:a sztrájk kezdete után törvényi kötelezettségük tárgyalni erről a kérdésről, de ha nem születik megállapodás, az más dolog.

A sztrájktörvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.

(mti)